Makrogazdaság: feladat az egyensúlyromlás megállítása

A nemzetközi dekonjunktúra hatását Magyarország belső keresletélénkítéssel ellensúlyozva (állami beruházások, bérkiáramlás, támogatott hitelek) mérsékelte, így az ország gazdasági növekedése nem lassult a fejlett államokéhoz hasonló mértékben.

A választást megelőző egy év, illetve a 100 napos program dinamikus jövedelem-kiáramlása - különösen a nem produktív, illetve állami szektorban a költségvetési pozíciót érintette előnytelenül, így, a rekord költségvetési deficit miatt kényszerűen az autópálya építési programot is vissza kellett fogni. A bérkiáramlás további következménye a bérinfláció veszélye, ennek beigazolódását, illetve első jeleit azonban legkorábban az év végén vagy 2003 elején mérhetjük.

A lényegesen a termelékenység-javulás feletti bérnövekedés (az első háromnegyed évben reálértéken 12,5%), valamint a tartósan felértékelődött forint (2001. májusa és 2002. decembere között euróhoz viszonyítva több mint 12%-kal) együttesen lényegesen gyengítették az ország nemzetközi versenyképességi pozícióját, amely az EU-tagsággal járó kedvezmények körüli sokáig tartó tisztalansággal együtt a Magyarországon beruházó vállalatok elbizonytalanodását vonta maga után. Ezt szerencsétlenül erősítette a Flextronics (X-Box) és az IBM termelőegységeinek részleges kivonulása az országból, jóllehet itt a mozgatórugók között a világgazdasági recesszió meghatározó szerepet játszott.

Ugyanakkor tény, hogy egyfajta élénkülés kezdeti jelei is látszanak, melyek az új beruházási szándékokban, és az új cégek számának regionális változásában is megjelennek nem kis részben az infrastruktúra fejlesztések hatására. Az egyik nemzetközi tanácsadó cég Heves-t nemzetközi szinten is a dinamizálódó térségek között említi Közép-Kelet Európából. Korainak tűnhet ez az értékelés, de nem alaptalan.

Ennek ellenére a beruházások 2002-es lassulása az ipari termelés 2003-as növekedésének további mérséklődését vetíti előre. Ez különösen igaz a 2000-től meredeken eső feldolgozóipari beruházásokra, amelyek különösen ki voltak téve a konjunkturális hatásoknak és - szemben az építőiparral - az állami szerepvállalás nyilvánvalóan jelen sem volt. Így a nemzetközi konjunktúra esetleges megindulásának is csak késleltetetten, legalább fél évvel azt követően lehet Magyarország is a haszonélvezője.

A kedvezőtlen környezetben egy növekedési lehetőség, ha 2003-ban még nem is, de 2004-től realitássá válhat: az EU felkészülés és tagság időszakában jelentkező fejlesztési igények és bevonható források azonosításában, csatornázásában egy pillér lehet a bankrendszer, amely mind tanácsadóként, mind pedig a hosszú távon életképes projektek elő- és társfinanszírozójaként nagymértékben képes és szándékozik a fejlődési, növekedési katalizátor szerepét betölteni.

A 2002-es béremelés fogyasztásra gyakorolt hatása már 2002 utolsó negyedévében megjelent, de át is húzódik, amely a módosított feltételrendszerű állami támogatású hitelpiacon, a gépjármű-finanszírozásban és a fogyasztási hitelek területén jelent növekedési lehetőséget a hitelintézetek számára; a nettó megtakarítások emelkedésére csak óvatosan lehet számítani. A magán-nyugdíjpénztárak keretszabályozásának és az oda irányított összeg növekedésének, valamint az alacsony nominális kamatszint mellett érzékenyebbé váló befektetői magatartás hatására a dezintermediáció várhatóan növekszik, a bankok versenye a lakossági forrásokért tovább éleződik, ami növeli a betéti termékek költségeit, így rontja a banki jövedelmezőséget. Ezt mérsékelheti a jegybank szándékának esetleges 2003-as maradéktalan megvalósítása, mely szerint az EU csatlakozás előtt az MNB megszűnteti a - magyar bankoknak versenyhátrányt jelentő - kötelező tartalékrátán keresztüli jövedelemelvonást.

A reálkamatszint számottevő csökkenésének esélye csekély, mérlegelve a makrogazdasági egyensúly fenntarthatóságát és az infláció alacsony szinten tartásának szükségességét, amennyiben a bérinflációs veszélyek, a mérsékelt fiskális szigor, valamint az erős forint árfolyam 2003-at is jellemezni fogják. Mindenesetre a 2003-ra szóló központi bérmegállapodások (elfogadott a 4,5%-os reálbér növekedés) és a költségvetés várható 4,5%-nál nem magasabb hiánya bíztatóak.

Gazdaság, ahogyan az ügyfelek látják: milyen várakozásokat tükröznek az indexek?

A GKI üzleti és lakossági bizalmi indexei szerint az üzleti szektorban a tavalyinál kedvezőbbek, de a recesszió hatásaként bizonytalanok a kilátások. A lakossági várakozások érezhetően optimistábbak az előző évinél, de láthatóan szenzibilisen reagálnak a jövedelmi és politikai helyzet változásaira.

A BMI (Beszerzési Menedzser Index) láthatóan a feldolgozóipari vállalatok termelési ciklusaihoz igazodva mozdul el (év eleji, kora őszi megugrások). Biztató, hogy az értéke a tavalyinál némileg magasabban és tartósan 50 felett volt 2002-ben, ami a gazdasági kilátások kedvező megítélésének a jele éppúgy lehet, mint annak, hogy a már 2000-től csökkentett készletszintnek egy kiugrónak látszó, valójában normál feltöltése történik.

A BKÁE Fogyasztói Bizalom Indexe az idén kiemelkedően magas értékeket ért el, ami a lakosság fogyasztásának, reáljövedelmének lendületes emelkedését tükrözi vissza. Utolsó negyedéves enyhe mérséklődésében azonban már benne lehet a kedvező kilátások továbbvitelének megtorpanása is.

Regionális fejlődés: Go East?

A gazdasági aktivitási dinamika változásának egyik fokmérője lehet az újonnan alakult vállalkozások számának aránya a már működő vállalkozásokhoz képest. E téren markáns az a dinamizáló hatás, amit a főváros közelsége (ez nyilvánvalóan történelmileg érvényesülő trend) és az autópálya hálózat megléte jelent. Ami most kirajzolódni látszik, az egy Budapest - Nyíregyháza dinamikus tengely. Nyíregyháza az új jogi személyiségű vállalkozások számarányát a meglevőkhöz mérve a harmadik 2002 első 10 hónapjában Budapest és Fejér megye után (jóllehet az autópálya még nem érte el), miközben a nem jogi személyiségűeké kiemelkedően a legnagyobb ütemet mutatta fel (11,4%, miközben az országos átlag 7,2%).

Az anticiklikus gazdaságpolitikai intézkedések felfuttatták az építőipart, és az ingatlanfejlesztéseket. Kétségtelen, hogy a gazdasági potenciál erősödése összefüggésben az infrastruktúra-fejlesztéssel a lakásberuházásoknak egy második, „vidéki hullámát” is indukálják az elkövetkező középtávú időszakban, a 2002-ben kiadott uj lakásépítési engedélyek felfutása a hátrányosabb helyzetű régiókban erre látszik utalni.

A legkiegyensúlyozottabb fejlődést, az építőipar boomja ellenére a szállítmányozással, raktározással, hírközléssel kapcsolatos szolgáltatások mutatták az elmúlt két éves időszakban, legalábbis a hitelállományok nem magas dinamikájú, viszont komolyabb törés-mentes alakulása ezt jelzi. Az 2002-ben alakult vállalkozások ágazati megoszlása tükrözi a makrofolyamatokat, ami talán érdekesség a számítástechnika térnyerése.

Portfolióminőség: megkezdődik a növekvő banki kockázatok beárazása?

A kockázatok növekedése tetten érhető a minősített hitelek arányának változásában. A vállalati üzletágban a problémás hitelek aránya az orosz válság utáni év szintjét érte el 2002 III. negyedévében, természetesen teljesen más belső összetétel mellettt. Ennek oka egyszerűen, hogy most a kockázatok kevésbé beazonosíthatóak néhány nagy ügyfélre ill. ügyletre, a kedvezőtlenebb megítélés általános. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a kkv-k finszírozásában is nagyobb az aktivitás ma, mint akár 3 évvel ezelőtt. Ez a szegmens a lakossággal együtt fajlagosan magasabb hitelkockázatot hordoz. Az éven belüli kamatrés fokozatos emelkedésében ez a hatás benne van.

A lakossági üzletág nagyon gyors fejlődésen megy keresztül, a hitelportfólió teljesen kicserélődött az elmúlt 3 évben, ezért nem lehet automatikusan a javuló portfólióminőséget feltételezni még akkor sem, ha a jövedelmi helyzet, különösen 2001-től számottevően javult. A két-három év alatt kihelyezett mintegy 800-900 MdFt új hitelállománnyal kapcsolatos rendelkezésre álló tapasztalat még csekély, s ezek termékek a lakosság számára kedvező időszakban kerültek folyósításra. Az adatok arra utalnak, hogy a lakossági kamatrések stabilizálódnak, rövidtávú érdemi csökkenésük nem várható, a forrásokért folytatott kiéleződő verseny betéti kamatokat magasan tartó, marge-szűkítő hatását a növekvő kockázatok miatti árkorrekciók ki kell egyenlítsék.

Bankszektor 2002: rosszabb, mint az előző év, de jobb, mint a következő?

A világgazdasági környezet ismeretében 2002 tulajdonképpen jónak értékelhető a magyar bankszektor számára. A reálértéken tekintett saját-tőke arányos nyereség 2002-ben az infláció jelentős mérséklődése miatt megugrott, (az MFB-t nem számítva, viszont figyelembe véve a fúzionált bankok jóval kedvezőbb eredményét). Ugyanakkor az eszközjövedelmezőség javulása megállt. A jövedelmezőség szinten tartása 2003-ban sem nominálisan, sem reálértéken az egyelőre tovább nem mérséklődő infláció miatt nem valószínű.

A bankok - lakossági és KKV üzletágának gyors felfutása miatt is - meglehetősen nagy fix költséghányaddal rendelkeznek, így az elkövetkezendő évben-években valószínűleg a költségek és a bevételek aránya nem fog csökkenni, sőt a mostani mérték fenntartása is komoly eredmény lenne. A mégoly dinamikus lakossági hitelboom - mely ugyan magas marzsokkal és a díjjellegű jövedelmek megugrásával járt - sem tudta a költségbázis emelkedését teljes mértékben ellensúlyozni.

A hatékonyság javulás megtorpanása észlelhető az egy alkalmazottra eső állományoknál. Az alkalmazotti létszám növekedése természetesen itt is negatívan befolyásolta ezek alakulását, de érzékelhető a vállalati hitelezés lassulása, illetve a gyenge lakossági megtakarítások. A lakossági hitelezés gyors felfutása miatt az egy alkalmazottra eső lakossági hitelállomány - gyakorlatilag egyedüli területként - dinamikus növekedést mutat. A grafikon ráirányítja a figyelmet a hiteloldali expanzió finanszírozhatóságának feszültségeire, az addícionálisan bevonandó, magasabb határköltségű tőkepiaci forrásokra, illetve az újra kiéleződő, kamatokat magasan tartó ügyfélforrásokért folyó versenyre.

A banki jövedelemelemek közül a korábbi trendnek megfelelően a jutalék- és díjbevételek emelkedtek jelentősen (több mint 30%-kal), a megnövekedett számú lakossági hitelszerződések jutalékbevételei, illetve általában a kondíciók körében végrehajtott áremelések következtében. A bankok kamateredménye kevésbé növekedett, mindössze 11,6%-kal. Míg az üzleti növekedés és a kamatrés-tágítás csak a kamatbevétel/költségek mutató stabilizálásához volt elegendő, addig a díj- és jutalékbevételek dinamikus növelése úgy tűnik könnyebben tartható.

Kapcsolódó táblázatok

Tallózon elemzések, prognózisok rovatunkban!