Az Ukrajnából származó agrártermékekre április 18-án elrendelt ideiglenes behozatali tilalom a mézre is kiterjed, ez a kedvező lépés azonban önmagában nem oldja meg a hazai méhészek alapvető problémáját. A kiskereskedelmi láncok által egy évtizede elkezdett árverseny miatt ma már ezeknek az üzleteknek a polcain felerészben külföldről származó, zömében hamisított méz található, ez a folyamat pedig néhány éven belül akár oda is vezethet, hogy hazai mézet egyre inkább csupán a termelőtől lehet majd beszerezni – tette közzé az Agroinform.hu.
Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?
Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Az átlagosan mintegy 25 ezer tonnányi éves magyar méztermés több mint fele (2022-ben 14 ezer tonna) kerül exportra. A legnagyobb felvevőpiacot Olaszország, Németország és Franciaország jelenti: ez a három ország a kivitel 80 százalékát vásárolja meg. A belföldi mézfogyasztás évente mintegy 10 ezer tonnát tesz ki, ennek 20 százalékát már az olcsó, gyakran hamisított importtal elégítik ki a kereskedők – tíz évvel ezelőtt az importhányad még jóval 1 százalék alatt maradt.
