Baksay Gergely, közgazdasági és költségvetési elemzésekért és statisztikáért felelős ügyvezető igazgató elmondta: a jelentés a termelékenység négy pillérét vizsgálja, amelyek kiterjednek a munkatermelékenységre, valamint az innovációs, a digitalizációs és az ökológiai hatékonyságra.

Balatoni András kifejtette: az évtized megatrendjei – mint a demográfiai átmenet, geopolitikai átalakulás, a gyors technológiai fejlődés, valamint a zöld átállás – minden eddiginél fontosabbá tették az erőforrások hatékony felhasználását.

A jelentésben szereplő első pillérről elmondta, hogy az elmúlt évek sorozatos válságai miatt a munkatermelékenység javulása az előző évtized végén látottakhoz képest lelassult. Míg a 2017-2019-es időszakban évente átlagosan 3,3 százalékkal emelkedett a reál munkatermelékenység, addig 2020 és 2023 között évente átlagosan 0,8 százalékos javulást mértek. Az emelkedés szinte teljes egészégen a szolgáltató szektornak köszönhető. Így a hazai munkatermelékenység továbbra is az uniós rangsor utolsó részében található, az uniós élvonal felét éri el. A magyar munkatermelékenység alacsonyabb a régiós átlagnál is, ezért a termelékenység javítása jelenti a legnagyobb növekedési tartalékot.

A második pillér az innovációs hatékonyság. Ismertetése szerint a hazai innovációs ráfordítások reálértéke – elsősorban a vállalati kiadások csökkenésén keresztül – az elmúlt évek válságai következtében mérséklődött. Ez az innovációs hatékonyság enyhe romlása mellett az eredmények csökkenését okozta, ami elsősorban a szabadalmak és formatervezési oltalmak csökkenő aktivitásában érhető tetten. Az innovációs rendszer hatékonyságában 55 százalékon áll a magyar gazdaság.