Ez azt jelenti, hogy amennyiben a cég úgy látja, hogy mégsem tudja megvalósítani a korábbi beruházási terveit, akkor nemcsak a 2018-ban képzett és 2022-ben lejárt fejlesztési tartalékra, hanem akár a 2019-ben vagy későbbi években lekötött fejlesztési tartalékra jutó társasági adót és a késedelmi kamatot is megfizetheti január végéig. A könyvelésben a lekötött tartalék feloldását 2022-ben kell könyvelni, a társasági adót és a késedelmi pótlék összegét is a 2022. adóév terhére kell elszámolni. Bevallani pedig csak a 2022. évi társasági adóbevallás megfelelő sorában kell majd május 31-ig.
De mit is jelent ez számokban?
Számoljunk azzal, hogy a társaság 2019-ben képzett 100 millió Ft fejlesztési tartalékot, melyet 2023.12.31-ig használhatna fel, de a tervek megváltoztak, a beruházás nem fog megvalósulni, így úgy dönt, hogy már korábban, 2022.12.31-én feloldja. Ekkor a késedelmi pótlékot a 2019-es bevallás benyújtásának határ idejétől, azaz 2020.06.01-től 2022.12.31-ig kell számítania és 2023.01.31-ig vissza kell fizetnie 9 millió Ft társasági adót és 1 984 ezer Ft késedelmi pótlékot. Ezzel a lépéssel a társaság megspórolhatja a 2023. évre jutó késedelmi pótlék összegét, a jelenlegi jegybanki alapkamattal számolva (13+5 százalék) 1 610 ezer Ft-ot – figyelmeztet Márton Alexandra, az ICT Európa Finance Zrt. szakmai igazgatója.
Érdemes tehát, ha eddig nem történt meg, a következő napokban felülvizsgálni a megképzett fejlesztési tartalékok összegét, összevetni azt a jelenlegi beruházási tervekkel, és ha szükséges részben vagy egészben feloldani, a kapcsolódó társasági adót és késedelmi kamatot pedig visszafizetni.
