Az adókedvezményt bizonyos feltételekkel az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások vagy felújítások után lehet igénybe venni a társasági adóból, az üzembe helyezés utáni adóévben – vagy a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében – és az azutáni öt adóévben. Ehhez nem kell bejelentést vagy kérelmet benyújtani a NAV-hoz, de az érvényesítésnek számos feltétele van, így például az igazolt energiahatékonysági cél.
A feltételek teljesítését a NAV az első igénybevételt követő harmadik adóév végéig legalább egyszer vizsgálja. Az eddigi ellenőrzési tapasztalatok szerint a jogosulatlanul igénybe vett adókedvezmények többsége a napelemes rendszerek kivitelezéséhez köthető.
A vizsgálatok tanúsága szerint az adózók a főbb szabályokkal tisztában vannak, ugyanakkor gyakran előfordul, hogy egyes fogalmakat, mint például az elszámolható vagy nem elszámolható költségek, nem megfelelően értelmeznek, illetve alkalmaznak.
Ami nem jogosít kedvezményre
Nem számolható el például költségként, vagyis nem jogosít kedvezményre a megújuló energiaforrásból villamos energiát termelő berendezés beruházási költsége. Kivétel ezalól, vagyis elszámolható beruházás a megújuló energiaforrásból saját fűtési, hűtési és ipari hőtermelési célra energiát előállító, saját tevékenységet szolgáló berendezés, ami villamos energia termelésére nem képes. Ilyen például az elektromos – szondás, talajvizes, levegős – hőszivattyú; a gázmotoros hőszivattyú; a napkollektor; a saját hulladékból származó biogázt és biomasszát hasznosító berendezés.
Ha a napelem mint megújuló energiaforrás villamos energia termelésére képes, alkalmas berendezés, akkor a napelemes rendszer bekerülési értéke adókedvezményként nem vehető figyelembe. Ezen a megítélésen az sem változtat, ha a napelem kizárólag az adózó saját tevékenységét szolgálja, vagy ha az adózónak az energiamegtakarításról energetikai auditor adott ki igazolást: az igazolás megléte nem jelenti automatikusan a kedvezmény érvényesíthetőségét.
