Az EY jelentése rámutat arra, hogy 2014-ben és 2015-ben mintegy tíz uniós tagállamban módosul az áfa mértéke és köre. Az általános forgalmi adó közösségi szinten idén már átlagosan 21,4 százalékra emelkedett, ami jelentős növekedést jelent a válság előtti 19,4 százalékhoz képest. (Magyarországon ennél még mindig jelentősen magasabb az áfa szintje, a csökkentés szakemberek szerint fontos lépés lenne a feketegazdaság elleni küzdelemben.)
Ezzel párhuzamosan Európában és világszinten is egyre gyakoribbá vált az áfaszabályok változása. A vizsgált országok felében évente legalább egyszer, az államok 20 százalékában azonban akár 2-3 alkalommal is módosul a szabályozás – derül ki az EY nemzetközi tanulmányából, amelyben 96 országot vizsgáltak meg.
„A cégeknek úgy kell kialakítaniuk stratégiájukat, hogy gyorsan és hatékonyan tudjanak alkalmazkodni a változásokhoz, valamint rendszeresen ellenőrizzék ügyleteik áfakezelését annak érdekében, hogy megelőzzék az adóhatósági vizsgálatokból adódó bírságokat. Előrejelzéseink szerint ugyanis a közvetett adók további térnyerése várható globálisan és Európában egyaránt. A válság arra készteti a kormányokat, hogy fenntartható módon hozzák egyensúlyba a gazdaságot, és egyúttal a növekedést is serkentsék. Ez pedig azt vetíti előre, hogy az államok egyrészt a közvetlen adókról a közvetett adókra helyezik majd a hangsúlyt, másrészt igyekeznek növelni az adóbeszedés hatékonyságát és gyakoriságát” – mondta Vékási Tamás, az EY adópartnere.
Egyrészt az áfa jelentőségének növekedésére, másrészt a modern technológia adta lehetőségek következtében minden korábbinál átfogóbb és szigorúbb ellenőrzésekre kell készülniük a cégeknek világszerte. Nemcsak az egy adott országon belüli ellenőrzések hatékonysága növekszik, de a különböző államok adóhatóságai közötti információcsere is egyre automatikusabbá válik – mutat rá az EY jelentése.
Az idei adóellenőrzéseknél kiemelt szerepet játszik majd az áfa, amely a hazai adórendszerben valóban a csalások melegágya, ám a jóhiszemű adózóknak is minden apró részletre ügyelniük kell, ha nem akarnak az adóhatósági ellenőrzések célkeresztjébe kerülni. „A nemzetközi trendekbe Magyarország is illeszkedik. A nagyadózói körben az adóhatósági megállapítások döntő többsége az áfához kapcsolódik hazánkban. Növekszik az adójogi viták száma is Magyarországon, ezek közül pedig egyre több ügy jut el az Európai Bíróságra is” – mondta Vékási Tamás.
A nemzetközi folyamatokhoz hasonlóan a magyar adóhatóság is egyre többször alkalmaz olyan szoftvert, amellyel a korábbiakhoz képest sokkal rövidebb idő alatt, tételes ellenőrzést tud végrehajtani, nagyobb találati aránnyal. Éppen ezért a cégeknek is alkalmazkodniuk kell a megváltozott viszonyokhoz, egyebek mellett például az adóhatósági szoftverekhez hasonló módszerekkel kell ellenőrizni saját rendszereiket – tette hozzá.
Javaslatcsomag az alkalmazkodáshoz
Az EY szerint tizenkét fontos lépést kell megtenniük a cégeknek annak érdekében, hogy hatékonyan tudjanak alkalmazkodni a jelentős változásokhoz. Ezek közé tartozik a közvetett adók menedzsmentjének beépítése a vállalati stratégiába; az üzleti folyamatok feltérképezése és azok áfakezelésének elemzése; korszerű elektronikus rendszerek alkalmazása; valamint a változások tudatos nyomon követése helyi és nemzetközi szinten.
