Figyelem, egyensúly-veszély!

A magyar gazdaság az elmúlt hónapokban lényegében a szeptemberben jelzett gazdasági pályán haladt, az államháztartási hiány mértéke azonban továbbra is komoly veszélyeket rejt.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az államháztartási deficit a tervezett 3,6 és a GKI Rt. által korábban prognosztizált 4 százalék helyett várhatóan a GDP 6,1százaléka körül lesz. Az eltérés nagyobb - s a GKI Rt. prognózisához viszonyítva szinte teljes - része az Eurostat állásfoglalásának megfelelően kényszerűen módosított elszámolási metodika következménye. Az autópálya-eladás kieső bevételei és a 2005. évi építés terhe együttesen a GDP mintegy 1,9 százalékát jelenti, amihez járul a 13. havi bérek eltérő kezelése miatti 0,1 százalékpont. A tervezettnél nagyobb hiány tehát csak kisebb részben - 0,5 százalékpont erejéig - magyarázható a költségvetés menedzselésének gyengeségeivel, végső soron az adóbevételek vártnál kisebb inflációval is összefüggő elmaradásával. Az euró 2010. évi bevezetéséhez 2006-2008 során - a beígért adócsökkentéseket is figyelembe véve - a kiadásokat a GDP arányában mintegy 4,5 százalékponttal kellene csökkenteni.

A GDP 2006-ban, csakúgy, mint 2005-ban egyaránt kb. 4,2 százalékkal nő. A magyar növekedési ütem továbbra is bő 2 százalékponttal gyorsabb az EU átlagánál, de az újonnan csatlakozott országok közül valószínűleg csak Lengyelországénál lesz erőteljesebb.  A választásokig - és részben az őszi önkormányzati választásokig - nem várható érdemi változás, a választások közeledtével már az is pozitívum lenne, ha nem következnének be újabb egyensúlyrontó lépések. A GKI Rt. azonban azt feltételezi, hogy a 2006 kora nyarán megalakuló kormány valóban a hosszú távú célokat: a felzárkózást, a gazdaság egyensúlyának javítását, az euró 2010. évi bevezetését és az ország nemzetközi megítélésének javítását állítja tevékenysége középpontjába és ennek érdekében egyrészt már a 2006. évi költségvetési folyamatokra ható kiigazító lépéseket tesz, másrészt megkezdi a 2007-2008. évi reformok valóságos előkészítését. Az előbbiek - például a fogyasztói gázár nem elkerülhető emelése - 2006. második felében kissé emelhetik az inflációt. Az utóbbiak pedig, bár közvetlenül nem hatnak a 2006. évi folyamatokra, de szükségesek a tartós egyensúlyjavuláshoz, s egyben a folyó fogyasztás és hitelfelvétel terén óvatosabbá tehetik a háztartásokat.

Idén a versenyszektorban várhatóan átlagosan 5,5 százalékkal - tehát az Országos Érdekegyeztető Tanácsban elfogadott 4-5 százaléknál valamivel jobban - nőnek a bruttó keresetek, amiben a közel 10 százalékos minimálbér-emelés is közrejátszik. A költségvetési szektorban a bruttó keresetek lassúbb, 4,5százalékos emelkedése valószínű. A nettó keresetek 2006-ban is mintegy 1 százalékponttal gyorsabban nőnek a bruttónál, így a nemzetgazdaságban legalább 4 százalékos reálkereset-emelkedés várható. A jelentős reálbér-emelkedés a fogyasztást és a megtakarításokat is növeli.

#page#Az infláció 2005-ben jelentősen csökken, éves átlagban 3,6, az év végén 3,2 körül lesz. A lassulás a növekvő verseny, az erős forint és az áfa-mérséklés részben előrehozott hatásának következménye. 2006 tavaszára az áfa-csökkenés hatására érezhetően 2 százalék alá mehet az árindex. A III-IV. negyedév során azonban várhatóan - a világpiaci ármozgásokat tükrözve - egyes energiahordozók, s más állami/önkormányzati közszolgáltatások ára emelkedni fog. Továbbra is árcsökkenés lesz viszont a ruházati cikkek és tartós fogyasztási cikkek piacán. Az év egészében - a kiigazítás tényétől, mértékétől és időzítésétől függően - 2-2,5 százalékos, az év végén 3 százalék körüli infláció várható.

A Monetáris Tanács 2005-ben - lassan és kis lépésekkel - rendszeresen csökkentette az alapkamatot. Ezt a folyamatot az államháztartási hiány elszámolásával és az euró bevezetésének időpontjával kapcsolatos bizonytalanság októberben 6 százaléknál megállította. Az állampapírok hozama emelkedett, az euró árfolyama 250 forint fölé került. A forint gyengülését és a hozamok emelkedését az EU kritikája és a Fitch-től december elején kapott rosszabb adós-besorolási osztályzat - valószínűleg csak átmenetileg - még markánsabbá tette. A GKI Rt. arra számít, hogy a Monetáris Tanács emiatt - az euró- és a dollárkamatok emelkedését is figyelembe véve - a választásokig már a kedvező inflációs kilátások ellenére sem csökkenti az alapkamatot. 2006 második felében azonban - deficitcsökkentő és intézményi reformokat kezdeményező gazdaságpolitika esetén - akkor is folytatódni fog a kamatcsökkentés, ha közben az infláció kissé emelkedik. 2006 végére 4,75 százalékos jegybanki alapkamat várható. A választásokig a forint/euró árfolyam 245-260 forintos sávban való ingadozása valószínű (inkább e sáv gyenge részén), a választások után azonban az előzőekben jelzett gazdaságpolitika esetén egyértelmű erősödésre lehet számítani. A 2005-ben 248 forint/euró körüli átlagos árfolyam 2006-ra 250 forint/euróra, vagyis csak minimálisan gyengül. Ez azt jelenti, hogy a 2005. évi (fogyasztói árakon mért) bő 3 százalékos reálfelértékelődést 2006-ban reálértelemben semleges árfolyamváltozás követi.

A külső finanszírozási igény 2005-ben összességében 6,5 milliárd euró környékén lesz, a GDP arányában a 2004. évi 8,4-ről 7,3 százalékra csökken. Ez 2006-ban nominálisan nő, de a GDP arányában stagnál, s ennek ismét mintegy felét finanszírozzák nem adóssággeneráló források. A nettó külföldi adósság 2005-ben és 2006-ban is növekszik.

#page#A 2006. évi költségvetés egyensúlyi szempontból látszólag lényeges javulást irányoz elő, ténylegesen azonban megvalósulása esetén is kevéssé változik a helyzet. A javulás lényegében az új autópálya építés finanszírozása nagy részének államháztartáson kívülre helyezéséből és a kamatkiadások csökkenéséből fakad. Ugyanakkor az adómérséklés fedezetét a kiadások emelkedésének visszafogásával teremtik meg.

A 2006-ra tervezett adó- és járulékbevételek a korábbiaknál sokkal reálisabb feltételezéseket tartalmaznak. A kiadások a végső költségvetésben pénzforgalmilag várhatóan több mint 9 százalékkal (a költségvetési törvényjavaslatban 7-7,5 százalékkal) emelkednek. Ennek a növekedésnek egy számottevő része (a törvényjavaslathoz képesti eltérésnek pedig szinte az egésze) azonban az autópálya építés speciális finanszírozásával van összefüggésben. E nélkül a dinamika nem haladja meg a GDP emelkedését. Egyes kiadási tételeknél azonban komoly bizonytalanság érzékelhető. Így mindenekelőtt a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainál (tekintettel az igen magas maradványok év elején várható gyors elköltésére), az Egészségbiztosítási Alap kiadásainál és - a piaci kamatok emelkedése miatt - a kamatkiadásoknál várható túllépés. Külön gond az önkormányzatok várható, választási ciklussal összefüggő túlköltése. A nyárra jól láthatóan ismételten felmerül a veszteségtermelő, illetve eladósodott állami cégek költségvetési szanálásának igénye is.

2006 második felében várhatóan elindul a költségvetési konszolidáció. Ennek nyomai egyes területeken a költségvetésben is érzékelhetőek, de az igazi kérdés nem is maga az elfogadott költségvetés, hanem a teljesítési időszakban - például a maradványokkal kapcsolatban - tanúsított kormányzati magatartás, különösen pedig az országgyűlési választásokat követő időszakban bekövetkező lépések tartalma. A GKI Rt. azt feltételezi, hogy a költségvetési konszolidáció politikájának 2006-tól nincs racionális alternatívája, ezért ennek érvényesülése jellemzi majd a második félévi folyamatokat. Mindez azonban legfeljebb arra lesz elég, hogy az államháztartási hiány a tervezettnek megfelelően - a Gripen-beszerzés egészének elszámolását és csak 80%-os nyugdíjpénztári korrekciót figyelembe véve - a GDP 5,5 százaléka körül alakuljon. Ehhez azonban a GDP 1 százalékát elérő jövő évi hatású egyenlegjavító intézkedésekre lesz szükség, illetve az új autópálya építések tervezett költségvetésen kívüli finanszírozása meg kell hogy valósuljon, aminek nincs elvi akadálya.

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo