A 14-24 évesek életfelfogására jellemző, hogy igyekeznek egyensúlyban tartani a munkára, illetve a szabadidőre fordított energiáikat. Nagyobb azonban azok aránya, akik a munkát a szabadidő elé helyezik, mint fordítva. Még inkább érvényes ez a 20 évesnél idősebbek igazán érintett csoportjára, a már dolgozókra vagy hamarosan munkát vállalókra: 32 százalékuk mondja, hogy fontosabb a munka, és csak 20 százalék számára élvez elsőbbséget a szabadidő.

A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium megbízásából végzett kutatás során a 14-24 éves korosztályt fontos szempontokból képviselő 1 500 embert kérdeztek meg személyesen.

Hagyományok és nyitottság az újra

Korábbi hasonló kutatásokhoz képest szembetűnik, hogy az individualizálódás, azaz az egyént előtérbe helyező korábbi trend megtorpant. A fiatalok nagy része kifejezetten értéknek tartják a szoros családi kötelékeket.

A ragaszkodás érdekes vonatkozása, hogy a válaszadók 59 százaléka szerint a szülőknek kötelességük mindent megtenniük a gyermekükért, akár saját jólétük árán is. A másik oldalon 35 százalék vélekedik úgy, hogy a szülőknek megvan a saját életük, és nem muszáj mindent feláldozniuk gyermekük kedvéért.

A család hagyományos tisztelete azonban nem jelenti az értékek általános konzervativizmusát. Például a férfi és női szerepeket általában nyitottan látják. A válaszadók jó kétharmada gondolja a következőket: 1. A férjnek és a feleségnek is hozzá kell járulnia a háztartás jövedelméhez. 2. Ha kevés a munka, akkor nőknek is, férfiaknak is egyforma joguk van dolgozni. 3. A felsőfokú végzettség egyformán fontos mind a két nem képviselőinek. 4. Egy dolgozó nő is lehet olyan jó anya, mint aki nem dolgozik.

Társadalmi kérdések

Társadalmi kérdésekkel kapcsolatban a kutatást összegző tanulmány megállapítja: A 14-24 évesekben még nem alakult ki összefüggő nézetrendszer. Sokszor ugyanis elméletileg egymást kizáró értékek szerepelnek a felfogásukban. Például a válaszadók többség tartja jónak a teljesítményeket ösztönző versenyt, a magántulajdont, az alacsony adókat azon az áron is, hogy az emberek maguk gondoskodjanak saját jólétükről. De az a felfogás is a többségre jellemző, hogy a jövedelmeknek egyenlőbbnek kellene lenniük.

„Önnek melyik volna a legfontosabb szempont, ha arról kéne döntenie, hogy elfogad-e egy állást vagy sem?” Biztos állás, nem kell attól tartani, hogy megszűnik a munkahely vagy elbocsátják – válaszolja 44 százalék. Második a magas jövedelem – 38 százalék számára. Harmadik szempont, hogy olyan emberekkel dolgozhat együtt, akiket kedvel – 10 százalék. Negyedik szempont, hogy fontos munkát végezhet, amely az alkotás érzését nyújtja – 8 százalék.

Szabadidő: zene, tévé, barátok


A kutatást összegző tanulmány jellemzi a 14-24 évesek különböző kisebb, jól körülhatárolható csoportjait. Általában legkedveltebb szórakozás a zenehallgatás, majd a tévénézés és a barátokkal való együttlét következik.

A zene egyben a legnagyobb pénzkiadási tételek közé tartozik. Otthon saját CD-t hallgatnak, hi-fi berendezésen, gyakran a környezettől való elhatárolódás, a felejtés, az elmerülés miatt. A vizsgált korosztály körében a zenei tévé-csatornák nézettsége kiemelkedő. Életükkel kapcsolatos problémáikkal sokszor onnan kapnak választ.

A média irányába nagyon nyitottak a fiatalok. Akik tanulnak, inkább érdeklődnek a világ történései iránt, és az átlagosnál többféle sajtóterméket használnak. Amíg azonban a középiskolások érdeklődése általános, addig az egyetemisták és főiskolák már célzottan, tudatosabban tájékozódnak.

A biztonságot a 14-24 évesek saját életkori csoportjuk tagjai között keresik és találják meg. Ugyanígy a szülői háztól való függetlenedés során megnő a hasonló korúakhoz és érdeklődésűekhez való tartozás igénye.

„A körülmények sokféle változása, az állandó törekvés a sikerre azonban odavezethet, hogy a fiatalok egy része nem képes felvenni a többiekkel a versenyt. A mai fiatalok sokkal inkább széthúznak, mint valaha. Olyan társadalomban nőttek fel, amikor szinte egyik napról a másikra nyílt szét a társadalmi olló. Egyesek elszegényedtek, mások meggazdagodtak, de nem lázadnak, és nem is álmodoznak. Csak fogyasztanak. Ha álmodoznak is, legfeljebb arról, hogy még többet, még drágábbat, még könnyebben érjenek el,” – állapítja meg a GfK tanulmánya a magyar fiatalok életstílusáról.