Az erősödő érdektelenség oka, hogy a tó imázsát évek óta erőteljesen áthatja a retró-narratíva: lángos, stranddiszkó, „régi nyarak” hangulata. A régió – ahogy Éskovács Péter turisztikai tanácsadó fogalmazott – krónikus „Abba-szindrómában” szenved. Vagyis a turisztikai kínálat erősen a múlt nosztalgikus motívumaira épít, miközben háttérbe szorulnak a fajsúlyosabb kulturális tartalmak.
Fotó: Éskovács Péter
Éskovacs szerint: a Balaton kulturális kínálata jelenleg sokszor a retro showműsorok és a könnyed, fesztiválos programok szintjén ragad, miközben a magasabb művészeti értéket képviselő események hiányoznak.
Nemzetközi példák: a turizmus és a magas kultúra sok helyen bevételi forrás
A turizmusban jártas marketingszakember szerint: Számos város mutatja, hogy a klasszikus zene, a balett és a képzőművészet képes önálló turisztikai vonzerőt teremteni:
- Bécs – az Operaház és a Filharmonikusok révén a klasszikus zene fővárosa, ahol a kulturális turizmus közvetlenül hozzájárul a város gazdasági erejéhez.
- Milánó – a Scala világhírű operaháza évente több százezer kulturális turistát vonz.
- Szentpétervár – a Mariinszkij Színház balett- és operaelőadásai a város egyik fő attrakcióját jelentik.
- Salzburg – a Mozart-fesztivál klasszikus zenei központtá tette a várost.
- Bilbao – a Guggenheim Múzeum bebizonyította, hogy egy kortárs képzőművészeti központ képes teljes városrészek gazdasági és turisztikai megújítására.
Ezek a példák rávilágítanak arra, hogy a kulturális turizmus és a magas művészetek összefonódása hosszú távon fenntartható fejlődési pályára állíthat egy-egy régiót.