A bázisról – amihez mérik a változást – ugyan nem beszélt Major István, a Külügyminisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára február 16-i tájékoztatóján, de amit mondott a 2003-as export főleg utolsó negyedéves növekedéséről, az mindenképpen okot ad a gazdasági kormányzat elégedettségére. Ugyanúgy, mint ahogy az import helyzete is, amelynél nem annyira a mennyiség, hanem az összetétel számít jó pontot érőnek: nem megettük, elfogyasztottuk a gyarapodást, hanem beruháztuk, termelési célokra fordítottuk. Euróban számolva a kivitel 2,3 százalékkal, a behozatal 5,5-tel bővült tavaly, a külkereskedelmi áruforgalom passzívuma pedig 4,4 milliárd euró volt, egy milliárdos növekedést mutatva. A fordulópont a második félév volt tavaly, addig gyakorlatilag minden kiviteli és behozatali adat kedvezőtlen tendenciát mutatott, s igazándiból szeptemberben vette kezdetét a trendváltás. Ekkortól, a III. negyedévben 7,1 százalékkal, a IV.-ben 9 százalékkal bővült a kivitelünk. Az import dinamikája az év első háromnegyedében emelkedett, s csak az utolsóban mérséklődött valamelyest. Igaz, az utolsó három hónapban már az export dinamikusabban gyarapodott az importnál. Az export-import olló csak az esztendő közepétől kezdett el zárulni. A 2003-as évben rossz előjelnek számított, hogy csökkenni kezdett a fejlett országokkal folyó külkereskedelmünk aktívuma, a fejlődők relációjában is kedvezőtlenebb lett az egyenleg. Az előbbi országcsoport esetében az év utolsó hónapjaiban ugyancsak szerencsés fordulat állt be.

A külgazdaságért felelős kormányzati vezető még a múlt esztendei kivitel és behozatal jellegére, mennyiségeire alapozva vont le következtetéseket 2004-re. A vámszabadterületi, illetve a vámbelföldi szektor termékei értékesítésének összemérése alapján kiderült, hogy az utóbbi kör is képes volt érzékelhető mértékben növelni kivitelét, mégpedig 3,5 százalékkal, s míg 2002-ben 100 millió eurót meghaladó kivitellel 40 cég rendelkezett, egy évre rá már ötven, melyeknek a fele a vámbelföldi körbe tartózott. Jó előjelnek értékelte Major István, hogy az Európai Unió országaiba az utolsó egy-két hónap exportdinamikájának köszönhetően végülis éves szinten 1 százalékkal bővítettük a kivitelünket. A közép- és a kelet-európai piacokon pedig szokatlanul jó arányban növelte a magyar üzleti szféra aktivitását, a kivitel 16,1 százalékkal növekedett, északi szomszédaink pedig igazán jó vevőnek bizonyultak: 41 százalékkal lett magasabb az exportunk. Dollárban mérve az orosz kivitel aránya is lényegesen javult a megelőző évihez képest, 20 százalékot ért el eladásaink gyarapodása. Ukrajna két év alatt megduplázta vásárlásait a magyar termékekből, ezen belül a tavalyi gyarapodás 33 százalékot tett ki. A helyettes államtitkár a legfőbb tavaly második félévi, perspektívát is jelentő eredményének a gépexport 7 százalékos, 1,5 eurós növekedését könyvelte el, illetve azt, hogy ugyancsak az utolsó 6 hónapban már a termelési, beruházási célú importunk volt a meghatározó, s a fogyasztási behozatalunk aránya mérséklődött.

Könnyen lehet, hogy a mostanihoz hasonló éves külkereskedelmi értékelés egy év múlva már okafogyott vállalkozás lesz, talán még májusban, az idei, még a csatlakozás előtti hónapok mérlegének megvonása hasonlíthat a február 16.-ira. Maga Major István mondta el, hogy a jelenlegi adatok alapján a magyar és a többi 24 ország piaca olyan belpiacnak számít májust követően, ahová a szállításaink, szolgáltatásaink 81 százaléka jut el. Persze a „maradék” sem mellékes, kiváltképp, ha valóban sikerül bővíteni az üzleti lehetőségeinket. A kínai piac Magyarország számára is a nagy – de nehezen elérhető – lehetőségek tárháza. A roppant kis számban ott jelen lévő magyar vállalat keveset javíthat a mérlegen, a kormányzati kapcsolatoknak lehet fontos szerepük a kivitel elősegítésében. Major ezért is utalt rá, hogy a pekingi olimpia – 2008-ban lesz – és a sanghaji világkiállítás – 2010 a dátuma – alkalmat ad arra, hogy a két esemény ottani beszerzési főnökeit Magyarország vendégül lássa. Pontosabban, a meghívásuk a magyar érdeklődő szállító cégeknek lesz esemény, ugyanis képviselőik találkozhatnak a pekingi és sanghaji rendezvények pénztárcáinak kezelőivel.

Egyébiránt Kína vendége a magyar gazdasági miniszter. Csillag István Pekingben megbeszéléseket folytatott, illetve folytat Wu Yi külgazdaságért felelős miniszterelnök-helyettessel, Ma Kai miniszterelnök-helyettessel, aki,az Állami Fejlesztési és Reformbizottság elnöke. A pekingi kereskedelmi tárca vezetőivel a magyar-kínai kereskedelem egyensúlyának helyreállításának, értelemszerűen a magyar export növelésének a módozatairól tanácskozik a magyar miniszter, aki az ottani közlekedési kormányzat vezetőit is felkeresi. Mindezen túl Csillag István eszmecserét folytat a Budapest-Peking közvetlen légi járat elindítása érdekében is. Vendéglátóival azt a korábban már ugyancsak megvizsgált lehetőséget veszi górcső alá, hogyan alapozható meg az eurázsiai vasúti forgalomban az áruk adriai térségbe való eljuttatása Magyarországon, az V. közlekedési folyosón keresztül, illetve milyen lehet majd Záhony szerepe.