Az elmúlt év nyarán több helyi civil szervezet panasszal fordult az Európai Bizottsághoz az M0-ás autópálya Csömör és Árpádföld közötti szakaszának engedélyezési eljárása során tapasztalt jogsértések miatt. Az Európai Bizottság kérésére a helyi lakosság érdekeit képviselő szervezetek megjelölték azokat az uniós irányelveket, amelyeket a magyar hatóságok az építési engedélyezési eljárás során megsértettek. A közelmúltban az Európai Bizottság hivatalosan értesítette a panaszosokat arról, hogy az ügyben vizsgálatot indít.
Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben? Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!
Az Európai Unió érintettségét nyomatékosítja, hogy a vitatott szakaszt is magában foglaló teljes beruházást az EU Kohéziós Alapja 70 milliárd forintnak megfelelő euróval támogatja. Természetesen csak abban az esetben, ha az engedélyezési eljárás megfelel az Unió által támasztott követelményeknek. A Csömör és Árpádföld közötti szakasz több független szakértő szerint is teljesen felesleges, hiszen a Pécel és Gödöllő között megépülő M31-es gyorsforgalmi út révén amúgy is megvalósul az M0-ás keleti szektora.
Az érintett terület
A szóban forgó irányelvek a nyilvánosságnak az ilyen eljárásokba történő bevonásáról, a környezeti információkhoz való hozzáférésről, továbbá az érintettek igazságszolgáltatáshoz való jogáról szólnak. Ez év júliusában az Európai Bizottság már felszólította a Magyar Köztársaságot, hogy ezek közül a 2003/4/EK irányelv rendelkezéseit ültesse át a nemzeti jogba. A közösségi részvételről és az igazságszolgáltatáshoz való jogról szóló 2003/35/EK irányelvet pedig 2005. június 25-ig kellett volna beültetni a magyar jogrendbe. Az egyesületek szerint ezeket az irányelveket már a 2004. január 1-én hatályba lépett autópálya törvény (2003. évi CXXVIII. törvény a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről) egyes rendelkezései is megsértették. Ezek a közösségi részvételt és a jogorvoslati jogokat korlátozták. (Emiatt a Levegő Munkacsoport 2004. júniusában az Alkotmánybírósághoz fordult.
A törvény hatályba lépését követően több további jogszabály született vagy módosult, amelyek az útépítési eljárásokban tovább korlátozták az állampolgári részvétel lehetőségeit.