Az adóhatósághoz idén a kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok a 2001. évről több mint 352 ezer társasági és osztalékadó bevallást nyújtottak be, amelyből szeptember végéig mintegy 340 ezret dolgoztak fel. A benyújtott bevallásokat egyébként kevesli az adóhatóság, hiszen törzsadattári nyilvántartásuk szerint 460 ezer vállalkozónak kellett volna május végéig ilyen típusú bevallást elküldeni az adóhatósághoz. A teljesítési arány tehát 77 százalékos, amelyet alacsonynak tartanak a hivatal szakértői.

Ami a makrogazdasági környezetet illeti: 2001-ben a gazdasági növekedés az előző évihez hasonlóan alakult. A növekedés „motorja” a feldolgozóipar volt, annak is az export területe volt a domináns. Kiemelkedő teljesítményt értek el a szolgáltató szektorok. Erősödött a forint 2001-ben, ennek köszönhetően mérséklődött az infláció és nem csökkent a forintban mért export-teljesítmény.

A gazdasági társaságok tavaly az előző évihez hasonlóan növelték a bevételeiket: az összes nettó árbevétel összege 36,3 billió forint volt, amely 14,6 százalékkal haladta meg az előző évit. Az egyes nemzetgazdasági ágazatokba tartozó vállalkozások eltérő mértékben növelték nettó árbevételüket: a növekedés abszolút értékben a feldolgozóipar, a kereskedelem és a gazdasági szolgáltatások területén volt a legnagyobb. A belföldi forgalom 14 százalékkal, az export értékesítés pedig 16,3 százalékkal volt nagyobb 2001-ben, mint az előző évben. Kedvező, hogy az export értékesítés részaránya a nettó árbevételen belül 23,8 százalék volt, ami két százalékponttal magasabb az előző évinél.

A költségek és a ráfordítások tavaly a bevételeknél gyorsabb ütemben, 24 százalékkal nőttek, s a költségszint is emelkedett az előző évhez viszonyítva. A mintegy 300 ezer kettős könyvvitelű gazdasági társaság által foglalkoztatott átlagos állományi létszám nem haladta meg a 2 millió főt, ami azt jelenti, hogy kismértékben csökkent alkalmazottaik száma. Az általuk kifizetett átlagbér 2000-ben 971.714 forint/fő volt, tavaly viszont már 1.123.690 forintra emelkedett.

Ezen kettős könyvvezetésű vállalkozások adózás előtti nyeresége tavaly 2116,6 milliárd forint, vesztesége pedig 817,6 milliárd forint volt, ami annyit jelent, hogy a nyereségük alig több mint 16 százalékkal, veszteségük viszont csaknem 30 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Az egyes ágazatokat tekintve elmondható, hogy a villamos energia, gáz, gőz, vízellátás, az építőiparban, a kereskedelemben, a szállítás, posta, távközlés, valamint a gazdasági szolgáltató ágakban a kimutatott nyereség növekedett. A veszteség a feldolgozóipar kivételével – ahol egyébként két és félszeres volt a veszteség-növekedés – mérséklődött. A legnagyobb veszteséget a feldolgozóiparon belül a kokszgyártás, a kőolaj feldolgozás és a közúti járműgyártás szenvedte el.
A kettős könyvvitelt vezető cégek adóalapja tavaly alig másfél százalékkal haladta meg az előző évit. Az igénybevett adókedvezmények összege jelentősen, csaknem 20 milliárd forinttal csökkent, így mintegy 82 milliárd forintot tett ki. A fizetendő adó közel 20 milliárd forinttal volt több mint 2000-ben, így 232,5 milliárd forintra rúgott. A vállalkozások a tavaly decemberi adóelőleg-feltöltési kötelezettségük során – mint ahogy általában minden évben -, ezúttal is a „túlfeltöltésre” törekedtek. Így aztán nem véletlen, hogy igen jelentős volt az elszámolási egyenleg: mintegy 41 milliárd forint járt vissza a vállalkozásoknak a tavalyi, szükségesnél több befizetés miatt.
Nem változott a kettős könyvvitelű vállalkozások esetében a tulajdoni hányad megoszlása sem: a belföldi magánszemélyek 13,2 százalékos hányadot képviseltek, a külföldi jelenlét részaránya közel 40 százalékos volt, s az előző évivel megegyezett az állami és az önkormányzati szektor részaránya.