"A fejlesztések egyik célja, hogy hazánk lehessen a térség logisztikai központja, de deklarált szándék az is, hogy 2015-re minden településről fél órán belül el lehessen érni egy gyorsforgalmi utat" - közölte a Piac és Profit Online érdeklődésére a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM). "Bár a közúthálózat fejlesztésének kkv-ra kifejtett hatásait általában nehéz a megítélni, a tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy ezek többnyire előremozdítják a térség gazdaságát" - ezt már Bokor Zoltán, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), Közlekedésgazdasági Tanszékének vezetője nyilatkozta lapunknak. Szerinte ez leginkább azoknál a vállalkozásoknál fog jelentkezni, melyeknél fontos a fizikai elérhetőség, így például a logisztikai szolgáltatók, a kereskedelmi vállalkozások, vagy éppen az anyagigényes termelők.
A hétéves program során a központi szándékok szerint megszüntetnék a jelenleg túlságosan főváros központú úthálózatot, melynek köszönhetően bár a közép-dunántúli régió és a Nyugat-Dunántúl egyes részei könnyen megközelíthetőek, a Dél-alföldi, az Észak-magyarországi, valamint a Dél-dunántúli régió elérhetősége még mindig nehézkes.
Óriási teherforgalom
Ráadásul nemcsak ez, hanem az úthálózat öregsége is okozz problémákat: az M43-as gyorsforgalmin - amely rendkívül fontos a gazdaság szempontjából, hiszen Románia és Bulgária uniós csatlakozása óta legalább a háromszorosára növekedett a teherforgalom - a magyar szabályozás szerint a kamionok okozta nyomvályúk mélysége nem haladhatná meg a tíz millimétert, ennek ellenére van, ahol tíz centiméteresre gyűrődött fel az aszfalt.
Hasonló a helyzet a 86-os útnál, amely az ország nyugati részén biztosítja az észak-dél irányú közlekedést, illetve a 4-es úton is, amely a Közép-dunántúli régió egyik legfőbb kereskedelmi útvonala. Ezek a fejlesztések is szerepet kaptak a fejlesztési tervben és a kormányzat szándékai szerint fontos funkciójuk lehet abban, hogy Magyarország a térség tényleges logisztikai központja lehessen.
Ennek előnye lehet a kis- és középvállalkozások számára, hogy a logisztika azon kevés területek egyike, ahol a Magyarországon működő cégek, különösen a kkv-k versenyképessége már rövidtávon is növelhető - állítja a GKM. Ráadásul a program tovagyűrűző pozitív hatásaival a kiegyensúlyozottabb regionális politikát, a vállalkozásfejlesztést, valamint a beruházás-ösztönzést is segítheti.#page#
A mellékutakat se hanyagoljuk
"A fejlesztések során fontos odafigyelni, hogy az egyes elemeket egymással összehangolva határozzanak meg, nehogy csak pontszerűen jöjjenek létre a korszerű hálózati elemek, hanem láncszerűen egymásra fűzve, hálózatot alkotva" - közölte Bokor Zoltán. Ha ez nem így valósulna meg, akkor félő lenne, hogy a fejlesztések környezete alacsonyabb színvonalon maradna, ami nem felelne meg a kkv-nak, hiszen a legtöbb ilyen jellegű vállalkozás inkább az alacsonyabb rendű utak fejlesztésében érdekelt.
Ennek megfelelően a szakember szerint, ha komplett hatást akarunk elérni, akkor fokozatosan előtérbe kell helyezni az alacsonyabb rendű utak modernizálását. Ez abból a szempontból is fontos lehet, hogy minél tovább hagyjuk romlani utjaink állapotát, annál nehezebb lesz visszafordítani ezt a folyamatot. A leromlott, vagy éppen hiányos állami mellékúthálózat mellett a tanszékvezető szerint problémát okozhat a koordinálatlanul kiépülő önkormányzati utak hálózata is, amelyekre nem kötelezőek bizonyos szabványok, s nincs igazi szakszerű fenntartó szervezetük sem, amelyik összehangolásukat végezné.
Ezeken kívül az ország gazdasági fejlődésének szempontjából fontos lenne, hogy az infrastrukturális fejlesztéseknél számítsanak a helyi kkv-k munkájára, bár azt a tanszékvezető is elismerte, hogy az alvállalkozókat gazdasági szempontok alapján választják ki, és nem mindig a helyi kkv-k nyújtják a legjobb ajánlatot. "A kkv-k érdekeit úgy lehetne a legjobban érvényesíteni, ha képviselőik, érdek-képviseleti szerveik nemzeti, regionális és lokális szinten egyaránt intenzívebben be tudnának kapcsolódni a közlekedésfejlesztési tervek előkészítésébe" - állítja Bokor Zoltán.