Az unió 27 tagországa a hazai össztermék 1,84 százalékát, azaz 210 milliárd eurót fordított kutatásra és fejlesztésre 2006-ban, közölték az EU statisztikai hivatalában hétfőn. Ez ugyanannyi, mint 2005-ben, sőt, 2000-hez képest némiképp csökkent is, mert akkor 1,86 százalék volt az arány.
A lisszaboni stratégia értelmében a kutatásra-fejlesztésre költött összegnek 2010-re el kell érnie a GDP 3 százalékát. 2006-ban az első helyen Svédország állt, ott a GDP 3,89 százalékával, a második Finnország 3,45 százalékkal, a harmadik Németország 2,51 százalékkal.
A legkevésbé intenzív a kutatás Cipruson (0,42 százalék), Romániában (0,46 százalék), Bulgáriában(0,48 százalék) és Szlovákiában(0,49 százalék). Magyarországon a GDP 1 százalékát fordították kutatásra-fejlesztésre 2006-ban, Csehországban 1,54 százalékát, Lengyelországban 0,56 százalékát. (A Wales-i egyetemen kidolgoztak egy olyan készüléket, amellyel megnégyszerezhető az optikai adatátvitel sebessége.)
Fejleszthetnénk többet is
Elmarad a céltól a kutatás-fejlesztésre fordított összeg az Európai Unióban, Magyarország a középmezőnyben foglal helyet.
Véleményvezér
Fóbia vagy valóság, hogy Putyin Európa ellen készül?
Oroszország hatalmas hadi készleteket halmoz fel, de ki ellen?
Oroszország győzelme kétszer annyiba kerülne Európának, mint Ukrajna diadala
A kárpátaljai magyarok is inkább az Európai Unióhoz szeretnének csatlakozni, mint Putyin rémhatalmához.
