Az unió 27 tagországa a hazai össztermék 1,84 százalékát, azaz 210 milliárd eurót fordított kutatásra és fejlesztésre 2006-ban, közölték az EU statisztikai hivatalában hétfőn. Ez ugyanannyi, mint 2005-ben, sőt, 2000-hez képest némiképp csökkent is, mert akkor 1,86 százalék volt az arány.
A lisszaboni stratégia értelmében a kutatásra-fejlesztésre költött összegnek 2010-re el kell érnie a GDP 3 százalékát. 2006-ban az első helyen Svédország állt, ott a GDP 3,89 százalékával, a második Finnország 3,45 százalékkal, a harmadik Németország 2,51 százalékkal.
A legkevésbé intenzív a kutatás Cipruson (0,42 százalék), Romániában (0,46 százalék), Bulgáriában(0,48 százalék) és Szlovákiában(0,49 százalék). Magyarországon a GDP 1 százalékát fordították kutatásra-fejlesztésre 2006-ban, Csehországban 1,54 százalékát, Lengyelországban 0,56 százalékát. (A Wales-i egyetemen kidolgoztak egy olyan készüléket, amellyel megnégyszerezhető az optikai adatátvitel sebessége.)
Fejleszthetnénk többet is
Elmarad a céltól a kutatás-fejlesztésre fordított összeg az Európai Unióban, Magyarország a középmezőnyben foglal helyet.
Munkaerőpiac és demográfiai kihívások: hogyan támogatható az aktív 50-60+ korosztály munkaerőpiaci részvétele, és milyen gazdasági értékteremtő megoldásokra van szükség?
Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026
Vegyen részt Ön is!
Véleményvezér
Két magyarországi régió is bekerült Európa legfejletlenebb térségeinek tízes TOP listájába
Kelet-Európa nagy lemaradásban.
Azon morfondírozik a világ, hogy nézhette be ennyire Trump az iráni háborút
Lehet, hogy a világ legértelmetlenebb háborújának vagyunk tanúi.
A 22 magyar borvidékből már 21-et megtámadott a halálos amerikai szőlőkabóca
Halálos járvány pusztít a magyar szőlőkben.