Az unió 27 tagországa a hazai össztermék 1,84 százalékát, azaz 210 milliárd eurót fordított kutatásra és fejlesztésre 2006-ban, közölték az EU statisztikai hivatalában hétfőn. Ez ugyanannyi, mint 2005-ben, sőt, 2000-hez képest némiképp csökkent is, mert akkor 1,86 százalék volt az arány.
A lisszaboni stratégia értelmében a kutatásra-fejlesztésre költött összegnek 2010-re el kell érnie a GDP 3 százalékát. 2006-ban az első helyen Svédország állt, ott a GDP 3,89 százalékával, a második Finnország 3,45 százalékkal, a harmadik Németország 2,51 százalékkal.
A legkevésbé intenzív a kutatás Cipruson (0,42 százalék), Romániában (0,46 százalék), Bulgáriában(0,48 százalék) és Szlovákiában(0,49 százalék). Magyarországon a GDP 1 százalékát fordították kutatásra-fejlesztésre 2006-ban, Csehországban 1,54 százalékát, Lengyelországban 0,56 százalékát. (A Wales-i egyetemen kidolgoztak egy olyan készüléket, amellyel megnégyszerezhető az optikai adatátvitel sebessége.)
Fejleszthetnénk többet is
Elmarad a céltól a kutatás-fejlesztésre fordított összeg az Európai Unióban, Magyarország a középmezőnyben foglal helyet.
Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?
Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!
2025. június 25. 15:30
Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint
Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség
Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.