A magyar kkv-szektor igazi időzített bombája a házipénztár. Az elmúlt évtizedekben sok cég „parkolópályaként” használta ezt a tételt a ki nem fizetett bérek, magánköltések vagy az osztalékadó elkerülésére. A digitalizált adatszolgáltatások korában ugyanakkor a NAV számára már nem egy elszigetelt adat a pénztárzáró egyenleg. Összevethető az árbevétellel, a banki forgalommal, az osztalékfizetéssel, a tagi kölcsönökkel. Ha ezek a számok nem állnak össze gazdaságilag, a házipénztár azonnal kockázati jelzéssé válik.

A hírek szerint az adóhatóság célzott, algoritmus alapú vizsgálati programot indít a kis- és középvállalkozások házipénztárainak ellenőrzésére. A szakértő szerint, ahol papíron tízmilliók vannak, de a kassza üres, ott milliós bírságokra és büntetőjogi eljárásokra számíthatnak az ügyvezetők.

Mesterséges intelligencia a revizorok kezében

„Sokan abban bíznak, hogy egyfajta oroszrulett az ellenőrzés: vagy rájuk kerül a sor, vagy nem. Ám a NAV ma már célzottan azokat a halmazokat keresi, ahol a legnagyobb az adóalap-növelési lehetőség. Egyetlen 50-100 milliós hiánnyal küzdő cég ellenőrzése több bevételt hoz az államnak, mint száz kisbolt vizsgálata” – figyelmeztet Bereczky Zoltán, házipénztár-kezelésre specializálódott szakértő. „Az adóhatóságnál ma már modern algoritmusok vetik össze a banki készpénzfelvételeket, a bejövő készpénzes számlákat és az éves mérleg adatokat. Ha a számok matematikai metszete hiányt mutat, az ellenőrzés szinte garantált” – fogalmaz a szakértő.