Érdemes néhány - a konvergencia programnak köszönhetően már ismert - adatot feleleveníteni. Jellemzően komoly mértékben lassul a növekedés üteme, a bruttó hazai termék idei 4,1 százalékával szemben jövőre 2,2 százalék lesz, s csak 2009-ben éri el ismét az ez évi 4 százalékot meghaladó mértéket. A háztartások fogyasztását mínusz 0,8 százalékkal kalkulálja a kormányzat jövőre, az idei 2,5 százalékos növekedést pedig csak 2010-ben sikerül elérni ismét. A reálbérre vonatkozó adatnál is alkalmazni kell a mínusz előjelet, csökkenés (-4,2 százalék) lesz jövőre is, 2008-ra (-0,6 százalék) is.
A 2007. évi költségvetési tervezet szerint a pénzforgalmi hiány 2007-ben 1.753,2 milliárd forint, a GDP 6,9 százaléka lesz, az EU eredményszemléletű számítása alapján ugyanez 6,8 százalékot tesz ki. A pénzügyminiszteri táskában ezek azok a "végeredmény" számok, amelyek megfelelnek a Brüsszelben vállaltaknak. A nem konszolidált bruttó bevételek 14.406,1 milliárd forintot tesznek ki, a kiadások 16.159,3 milliárd forintot, a központi költségvetés deficitje 1.653 milliárd forint lesz, a tb-alapok hiánya 32,2 milliárd, a helyi önkormányzatok tervezett hiánya 84 milliárd, az elkülönített állami pénzalapok többlete 16 milliárd forint. A költségvetés összesen 221 milliárd forint tartalékot is képez. Ez utóbbi körülbelül háromszorosa a korábbi években "félre tett" pénznek, s egyebek között a tervezett reformoknak is a forrása lehet, mivel az első időben lehetnek többlet finanszírozási szükségletei is e nagy léptékű elosztórendszer-átalakításoknak.
Kiolvasható, hogy a 14 ezer milliárdot elérő bevétel egyúttal növekedést is jelez, s körülbelül 10 százalékkal meghaladja az ideit. Most már "együtt" látni a bevételi terv fő számait is, azaz a legfontosabbat, az adó- és járulékbefizetések növekménye eléri az ezer milliárd forintot. Nem így alakul a kiadás, mely legfeljebb az inflációval egyező mértékű növekedésről tanúskodik. De ez nem is meglepetés, hiszen az ígért szigor számai érhetők tetten a büdzsé tervezetében.
A jövő évben több pénzből gazdálkodhat a miniszterelnökség, a jelenlegi 100 milliárdhoz képest a 255 milliárd valóban lényeges növekmény. A gazdasági tárca büdzséje ugyancsak vaskosabb az ideinél, mégpedig 162 milliárddal, s vélhetően növekedési tényezőnek számít még az, hogy a minisztériumba a választások után beolvadt a hírközlési tárca. Kevesebb forrást felügyel a pénzügyi, a külügyi és rendvédelmet, területfejlesztést megöröklő önkormányzati tárca. Mivel korábban feneketlen hordóként működött a szociális büdzsé, feltűnő, hogy 2007-ben itt nem lesz növekedés. A 4 százalékot is eléri a nyugdíjemelkedés, ám ha ezt az adatot ennél nagyobb növekedéssel számított inflációra vetítjük, akkor a nyugdíjak reálértéke némiképp csökken is. A gázárak kompenzációját 112 milliárd forinttal számolja 2007-re a kormányzat, ez azt is jelenti, hogy az ideinél szerényebb összeg jut az energiahordozót használók szélesebb rétegeinek támogatására. A csökkenések ellenére is változatlanul jellemzője a költségvetésnek, hogy a jóléti célokra költi a legtöbbet az állam.
Néhány jellegzetes fejlesztési célt továbbra is jelentős összeg áll rendelkezésre, így az autópályák építését és a vasút korszerűsítését 300 milliárdot meghaladó tételként szerepelteti a büdzsé. (Időközben tájékoztatta a közvéleményt a fejlesztéspolitika felelőse is a közlekedési infrastruktúra tervezett fejlesztéséről, igaz, nagyobb időtávot felölelve. Eszerint 2007-2013 között több mint 2 ezer milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből az összegből mintegy 50 százalék szolgálja a vasút és a tömegközlekedés fejlesztését, valamint a vízi szállítás és a logisztikai háttér megteremtését, a többi pénz az útépítésekre fordítható.)
A pénzügyi kormányzat a jövő évi mellett az idei költségvetésre is koncentrál, ami abban is megnyilvánul, hogy a napokban újabb módosításokat nyújtott be. Voltaképpen érvényre juttatja a törvényjavaslat a lakossági megszorítások számait. Az idei központi költségvetés kiadási főösszegét 7.844,852 milliárd forintban, a bevételi főösszegét 5.923,540 milliárd forintban határozzák meg. Ezáltal a hiánya 1.921,312 milliárd forintra módosul. Ugyancsak ebben a törvényjavaslatban intézkednek arról, hogy az év végével elengedik a Magyar Televízió 4 milliárd 59 millió forint állammal szembeni tartozását. Az állam a központi költségvetés terhére ugyancsak átvállalja a Nemzeti Autópálya Zrt.-nek a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-vel, valamint a kereskedelmi bankokkal szemben fennálló 415 milliárd forint összegű hitel tartozását legkésőbb 2006. december 31-ig.
