Tavaly karácsony előtt óriási mennyiségben vásárolták meg a Sony Playstation 2-es konzolját. Ezeket az eladásokkal a videojátékok éves forgalmának mintegy a kétharmada ezekben a hetekben zajlott le. A gép premierje októberben volt Japánban, és már akkor a csak a hónapokkal korábban előjegyzettek tudtak hozzájutni a 299 dolláros készülékhez - az első négy napon csaknem egymillió darab PS2 kelt el! - mi, európaiak és az amerikaiak pedig csupán november végén ismerhettük és vásárolhattuk meg az új konzolt.

Nem csak játékra

A PS2 csakúgy, mint a többi játékkonzol, televízióra csatlakoztatható videojáték. Minden alkatrésze a megfelelő grafikai megjelenítést, audiohangzást és a látványt szolgálja. Az előbbi generációs konzolok csupán 64 bites, a PS2-es gépek - forradalmian új technológiát alkalmazva - azonban már 128 bites chippel készültek. A 128 bites készülékek legelső zászlóshajója a japán Sega cég Dreamcast nevű modellje volt, ám ennek a népszerűsége meg sem közelítette a tavaly megjelent PS2-ét.
A Sony Playstation - 2 az asztali számítógépet elsősorban szórakozásra használóknak készült, ezért a játékok mellett olyan funkciókra is képes, mind CD- és DVD-lejátszás, digitális kamerával való együttműködés, illetve a nagy sávszélességű internetelérés.

A legújabb generáció

A szolgáltatások széles körének és a csökkenő árnak köszönhetően évente csaknem 15 százalékkal növekedik a játékkonzol-eladások mértéke a nemzetközi piacon. Az idei forgalmat 20 milliárd dollárra becsülik, és szakértők szerint 2005-ig további jelentős növekedés várható.
A Sony csaknem egy évig egyeduralmat élvezhetett PS2-es gépével, de sokáig nem ülhet a babérjain, mert az európai piacon rövidesen debütál a nagy rivális, a Microsoft gépe, az Xbox, és nem sokat várat már magára a Nintendo GameCube elnevezésű csodája sem. Mindkettő a legújabb generáció képviselője, azé, amelynek darabjait már nem feltétlenül csak a játékos kedvű felhasználók vásárolják. A szerencsésebb amerikai gyerekek már november közepétől tapasztalhatják az új generációs játékok előnyeit. Az új modellek is számos egyéb szórakoztató funkcióra képesek a videojátékok mellett: lejátsszák a DVD filmeket, és akár az internet is elérhető általuk.

Nintendo GameCube

A Nintendo 1996-ban mutatkozott be a Nintendo 64-gyel. A fellépés akkor, mondhatjuk, jól sikerült: a játék 29 millió példányban kelt el. A gyártó IBM chipre épülő, legújabb terméke, a 16 év alattiakat megcélzó Nintendo GameCube várhatóan 2002 tavaszán jelenik meg Európában. Japánban szeptember 14-én került a polcokra, közel sem elégítve ki az előzetes várakozásokat: öt nap alatt a remélt 500 ezer darab helyett mindössze 300 ezer készüléket értékesítettek. Szakértők szerint a visszafogott érdeklődés a szeptember 11-ei New York-i eseményekre vezethető vissza, ám egyesek úgy vélekednek, hogy a konzol a konkurensekéhez képest gyenge technikai paraméterei okán nem felelt meg a gyártók kezdeti optimizmusának.
A GameCube - a Playstationhez hasonlóan - csak DVD-re írt programokat tud futtatni, ám az nem válik előnyére, hogy a rajta használható DVD lemezek nem szabványosak, így az újonc nem használható DVD filmek lejátszására. A konzol lelke egy 405 MHz-es órajelű, IBM Power PC Gekko típusú processzor, amelynek mérsékelten kiemelkedő video- és audioparaméterei következtében a készülék nem biztos, hogy eleget fog tudni tenni a „Nintendo GAMECUBE: a világ legjobb játékaira tervezve” szlogennek.

Microsoft Xbox

Minden idők legjobb, legnagyobb teljesítményű játékkonzolja, az Xbox a Microsofttól 2001. november 15-én került az amerikai üzletekbe. De már hónapokkal óta nagy volt a nyüzsgés az óriáscég www.xbox.com honlapján. Az amúgy sem hétköznap weboldalon a megjelenésig való visszaszámlálástól a legelső játékok előzeteséig minden adatot megtalálhatott az érdeklődő. Sárváron, a Flextronics gyárában júliusban kezdődött meg az első európai Xboxok sorozatgyártása.
A Microsoft nem kis fába vágta a fejszéjét, amikor a tervezőasztalra álmodta a konzolt. A készülék szinte minden tulajdonságában felülmúlja a konkurens termékeket, gyakorlatilag körökkel maga mögött tudhatja a Nintendo GameCube-ot is. A megdöbbentő technikai paraméterek, a PC-szerű kialakítás és a jeles márkanév egyértelműen sikerre vezeti majd a szoftveróriás legújabb fejlesztését. A konzol architektúrája nagyon hasonlít a személyi számítógépekéhez. Alapköve egy 733 MHz-es processzor, ráadásul egy külön, 300 MHz-es chip is van benne, amely a grafikai megoldások támogatására szolgál. Az átlagfelhasználónak ezek az adatok mit sem mondanak, ám ha ezt a 733 MHz-es számot a Nintendo 405 MHz-éhez viszonyítjuk, máris kitűnik a klasszisbeli különbség: minden egyes processzorórajel-többlet gyorsabbá, élethűbbé és élvezhetőbbé teszi a konzolokon futó játékokat.
A kezdetben november 8-ára meghirdetett piacra dobás november 15-ére módosult, és lapzártánkkor még nem lehetett információnk az eladási statisztikákról. Mindenesetre minden efféle adat nélkül is megjósolható, hogy az egyenként 299 dollárba kerülő, 600—800 ezer darabszámúra tervezett első készlettel nem lesz túlságosan könnyű hatástalanítani a hisztérikus vásárlók rohamát.

A távoli jövő

Akármilyen statisztikából egyértelműen megállapítható, hogy a játékkonzolok - ahogyan azt nevük is mondja - elsősorban a játékoknak köszönhetik egyre nagyobb népszerűségüket a világon. A technikai versengésen kívül minden gyártó számára az egyik legnagyobb (ha nem a legnagyobb) kihívás a játékszoftverek utánpótlása. A Sony a Playstation - 2 gépéhez már csaknem ötven játékszoftvergyártóval kötött szerződést a programok utánpótlásáról. Az Xboxot sem kell féltenünk a szoftverhiánytól, hisz maga a Microsoft a világ legnagyobb szoftvergyártó cége, így egészen valószínűtlen, hogy a leendő Xbox-tulajdonosok bármilyen hiányt szenvedjenek játékok terén.
A Microsoft - pozícióját kihasználva - nem titkolja célját: középtávon 30-50%-os részesedést kíván szerezni a játékkonzolok piacán. Ennek megelőzéseképpen a hajdani, már-már veteránszámba menő Dreamcast játékgép gyártója, a Sega és a Sony egyezséget kötött a szoftveróriás ellen, aminek eredményét a jövőben egy internetes, globális játékhálózatban képzelik el. A Sony távolabbi tervei között szerepel a Playstation - 3 bevezetése is. A PS3 technikailag jelentősen felülmúlná a jelenlegi változatot, ezzel nagyobb versenyre kényszerítve a jelenlegi adatok alapján a legjobbnak tűnő Xboxot is.
Az egyre nagyobb PC-s igényeket támasztó számítógépes játékok helyét tehát lassan átveszik az erre szakosodott konzolok. A folyamat nem rövid, Magyarországon akár több évig is eltarthat. A Japánnal szemben jelentős gazdasági, illetve technikai lemaradásunk nagyban hozzájárul a szerényebb magyarországi népszerűséghez, de idővel remélhetőleg ugyanolyan hétköznapi eszközzé válnak az új generációs erőgépek itthon is, mint a szigetországban.