A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatai szerint a fogyasztói árak decemberben 0,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Novemberhez képest pedig 0,5 százalékkal csökkentek. (Az infláció már az ősszel a Kádár-korszakra emlékeztetett.)
Illés Adrienn, az Erste Bank Hungary Zrt. külső kommunikációs szakértője kiemelte, hogy – a bank előrejelzésének megfelelően – rekordmélységbe csökkent a decemberi infláció. Hozzátette: a decemberi számlákban megjelent novemberi 11,1 százalékos hatósági energiaár-csökkentés mintegy 1 százalékponttal csökkentette a fogyasztói árindexet. Az Erste Bank várakozásai szerint még nincs itt az inflációs ütem alja, a bázishatás miatt januárban 0,2 százalékra süllyedhet a fogyasztói árindex, ami függ a forint árfolyamának alakulásától és az üzemanyagáraktól is. A szakértő szerint az éves átlagos infláció 2014-ben 1,3 százalék lehet. Megjegyezte azt is, hogy lefelé irányuló kockázatokat látnak, mivel egyre inkább úgy tűnik, hogy megvalósul a lakossági energiaár-csökkentés harmadik köre is, amivel az előrejelzéseikben még nem számoltak.
Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. senior elemzője szintén arra mutatott rá, hogy az infláció mérséklődését legnagyobb mértékben a háztartási energiaárak november elején történt csökkentése okozta, és az élelmiszerárak is segítették. Véleménye szerint az infláció januárban tovább mérséklődhet, és egész évben bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, így a kamatcsökkentési ciklus elvileg folytatódhat. Februártól pedig az ingyenes készpénzfelvétel bevezetése lehet lefelé mutató hatással az inflációra. Az élelmiszerárakra nézve továbbra is enyhülő nyomást jelent a mezőgazdasági termelői árak érdemi mérséklődése – közölte.
Kitért arra, hogy a nemzetközi dezinflációs trendek szintén az inflációs nyomás további mérséklődését vetítik előre. A háztartási energiaár csökkentéseinek hatása azonban február–márciusban, illetve decemberben kiesik, ami felfelé hat az inflációra, míg a dohánytermékek árrés-emelésének, valamint a banki szolgáltatásárak meredek emelkedésének a hatása az idei év második felében kerül ki az árindexből, ez viszont kissé lefelé húzhatja az inflációt. Ezért az elemző szerint márciustól az infláció újra 1 százalék közelébe, míg decemberre 2,5 százalékra emelkedhet, így az éves átlagos infláció 1,5 százalék lehet, amire lefelé mutató kockázatot jelentenek az élelmiszerárak, valamint az esetleges újabb rezsicsökkentés.
A szakértő szerint a legutóbbi piaci folyamatokat figyelembe véve továbbra is szükséges az óvatosság, amit az MNB monetáris tanácsa is hangsúlyoz. A Fed eszközvásárlási programjának szűkítése nem okozott különösebb piaci turbulenciát, mivel a piacok már beárazhatták. A jelenlegi árazások alapján a monetáris tanács 2,75 százalékig csökkentheti az alapkamatot. Suppan Gergely nem tartotta kizártnak azt sem, hogy az alapkamat 2,5 százalék közelébe csökken, ez azonban szerinte a szűkülő hazai hozamfelárak miatt már komolyabb kockázatot jelenthet a pénzügyi stabilitásra. A TakarékBank szerint év végéig maradhat az alacsony kamatszint.
„A rekordalacsony infláció és az MNB Monetáris Tanács tagjainak legutóbbi nyilatkozatai alapján egyértelműen további kamatcsökkentés várható. Ezzel együtt a legrövidebb állampapírok kedvező hozamtrendje is folytatódik, míg a forint esetében a 300 fölötti euró/forint árfolyamszintre lehet számítani” – nyilatkozta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
„A decemberi rekordalacsony infláció gyakorlatilag megfelel a várakozásoknak, így januárban újabb kamatcsökkentés jöhet. A várakozások szerint ennek mértéke az eddigieknél kisebb, 10 bázispont lehet, ugyanakkor nem okozna nagy meglepetést, ha a jegybank maradna a legutóbbi, 20 bázispontos léptéknél. Ezt erősítik az MNB Monetáris Tanács tagjainak nyilatkozatai is, amelyek szerint 2,5%-ig csökkenhet az alapkamat, de a kötvénypiac is már árazza az újabb kamatvágást. A 3 havi állampapírok jelenlegi hozamszintje rekordalacsony – mindössze 2,87% –, így a folytatódó laza monetáris politikával ez a kedvező hozamtrend is fennmarad a legrövidebb államkötvényeknél. Emellett azonban a forint gyengülésére lehet számítani, így a következő hónapokban tartós lehet a 300-as szint feletti euró/forint árfolyam” – nyilatkozta Horváth István.