Az Ecostat kis- és középvállalati konjunktúra-indexe 2005 novemberében 47,9 százalék. Ez négy százalékkal magasabb az októberi értéknél, és egy százalékkal meghaladja az első tíz hónap átlagmutatóját. A hazai vállalkozások viszonylag alacsony októberi konjunktúra-mutatója a legfrissebb makrogazdasági teljesítményadatokban nem tükröződött, novemberben a cégek a rövid távú üzleti várakozásokban pozitív korrekciót hajtottak végre. A trendvonal egy éves csökkenés után július óta emelkedik.
A magyarországi kis- és középvállalatok rövid távú fejlődési esélyeit pozitívan érinti az uniós céltámogatások bővülése és a lakossági kereslet élénkülése mellett bizonyos adótörvények elfogadott módosítása. Az Ecostat helyzetértékelése szerint a hazai tulajdonú vállalkozások felzárkóztatását a kormány "pénzkímélő technikák alkalmazásával" igyekszik előmozdítani. Ennek egyik sikeres példája a közbeszerzési eljárásokban résztvevő kis- és középvállalkozások körének bővülése. Az első háromnegyed évben a közbeszerzések 46 százalékát hazai vállalkozások nyerték el, szemben a tavalyi 36 százalékos bázismutatóval. Az elnyert közbeszerzési pályázatok értéke a kilenc hónap alatt mintegy ötven százalékkal, 426 milliárd forintra nőtt. A darabszámot vizsgálva az összes eljárás 68 százalékát kis- és középvállalatok nyerték el, külföldi cégek a kiírások mindössze 12 százalékában pályáztak sikeresen.
Rövid távon a kis- és középvállalati szektor a nemzetgazdaság helyzetét jóval kedvezőbbnek értékeli, mint egy hónappal korábban. Saját lehetőségeikre borúlátóbban tekintenek a cégek, pesszimizmusuk összefügg az államháztartás kritikus egyensúlyi helyzetével előállt bizonytalansággal.
Jövő májusáig nemzetgazdasági szinten kismértékű javulással számol a hazai vállalkozások 39 százaléka, stabilitással egyharmaduk. A korábbi hónapok előrejelzéséhez viszonyítva a pesszimista válaszok aránya a külgazdasági feltételeket övező bizalmatlanság miatt erősen ingadozó. Saját vállalkozásuk féléves kilátásait visszafogottabban értékelik a cégek, többségük a működési feltételei változatlanságát prognosztizálja. Az optimista állásfoglalások aránya magasabb az októberinél, értéke 24 százalék, a pesszimista várakozásoké 32 százalék. Novemberben a saját lehetőségek változásával összefüggő prognózisnak megfelelően kismértékben emelkedett azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek teljesítményük rövid távú bővülésével számolnak. Az augusztusi és az év eleji előrejelzésekhez hasonlóan a fejlődésben bizakodó cégek aránya 37 százalék, átlag körüli növekedést 35 százalékuk feltételez. A legutolsó felmérés eredménye eltér a korábbiaktól, fél éven belül dinamikus teljesítménybővülést a vállalkozások minden eddiginél szűkebb köre feltételezett.
A következő egy évben a KKV szektor 30 százaléka számol a működését veszélyeztető verseny erősödésével. Új, tőkeerős versenytárs fél éven belüli megjelenését a korábbi előrejelzésekhez közel állóan a cégek 48 százaléka valószínűsíti. A beszállítói lehetőségek megítélése az októberi előrejelzésnél pesszimistább, a legutóbbi 36 százalékkal szemben novemberben a cégek 20 százaléka bízik a nagyvállalatokkal való együttműködés lehetőségében. A hazai vállalkozások önbizalom vesztése hátterében a jövő évi szabályozó változásokkal, lehetséges megszorításokkal összefüggő vélekedések állhatnak. A KKV-k helyzetének javulását célzó kormányzati intézkedések véleményformáló hatása a vártnál és az indokoltnál kisebb.
#page#
A jövő évi költségvetés a vállalkozások adóterheit szerény mértékben mérsékli. A versenyhelyzet és tőkeellátottság javítására fordítható központi források várhatóan nem bővíthetők, többletforrást az uniós támogatások jelentenek a KKV-k fejlesztésében. A hazai vállalkozások döntő hányada a belföldi piacon értékesíti termékeit, szolgáltatásait. A hazai piac a tevékenységüket meghatározó tényezők között nagy súllyal szerepel. Így érthető az a folyamatosan visszatérő vélemény, hogy tevékenységük bővítését meghatározó mértékben továbbra is a vártnál lassabban bővülő belföldi kereslet akadályozza. A cégek második helyen az éles piaci versenyt, harmadik helyen két tényezőt, a bizonytalan gazdasági környezetet és a tőkehiányt említették.
A következő hat hónapban a vállalkozások többsége a készletszint fenntartására törekszik. A cégek növekvő aránya, több mint egyötöde saját előállítású készletei növekedésére, 23 százalékuk annak csökkenésére számít. Az alapanyagok és félkész termékek állománya a cégek megítélésében októberhez viszonyítva nem változott, készletnövekedést 17 százalékuk, csökkenést 20 százalékuk valószínűsít. A hazai értékesítési lehetőségek változásának előrejelzése kedvező, a korábbi 12 százalékkal szemben javuló belföldi kereslettel számol a cégek 26 százaléka, változatlant valószínűsít 43 százalékuk.
A hazai vállalkozások 62 százaléka szerint a következő félévben likviditási helyzete érdemben nem fog megváltozni. Októberhez viszonyítva 39 százalékról 22 százalékra csökkent a pénzügyi nehézségek kialakulásával számoló cégek aránya, ugyanakkor 14 százalékról 16 százalékra bővült a javuló anyagi lehetőségekben bizakodók köre. A működése során bekövetkező fizetési nehézségeket legtöbben a fejlesztések elhalasztásával, másodsorban pénzintézeti hitel felvételével kívánják megoldani. A lehetséges döntési alternatívák között harmadik helyen szerepel a saját, még meglévő vagyontárgy értékesítése.
A hazai vállalkozások körében a beruházási tevékenység összességében élénk marad. A KKV-szektor beruházási aktivitása gazdasági lehetőségeik és várakozásaik függvényében viszonylag magas szintű, a havi ingadozás meglehetősen erős. Novemberben a hazai vállalkozások beruházási hajlandóságát összegző mutató 40 százalék, alacsonyabb az októberi értéknél. Ezzel a cégek fejlesztési elkötelezettségének tendenciája kiegyensúlyozott, mintegy háromnegyed éven át, lényegében 2005 szeptemberéig szinte egyenes vonalat követ. A fejlesztések megvalósításához hitelt igénylő cégek köre nem változott, 54 százalék. A cégek beruházási tevékenységét korlátozó tényezők sorában kiemelt szerepet játszik a finanszírozás nehézsége és a jövőt övező bizonytalanság. Októberhez viszonyítva veszített súlyából és harmadik helyre sorolódott a belföldi kereslet elégtelensége.
Novemberben a kis- és középvállalatok éves inflációs előrejelzése magas, mértéke 5,5 százalék. (Ez a szektor az elmúlt hónapokban is következetesen jóval nagyobb inflációs várakozást fogalmazott meg, mint a jegybank, a kormányzat, az összes konjunktúra intézet és a valóság - a szerk.) A túlzott inflációs várakozás hátterében a világpiaci olajárak tartósan magas szintje és feltételezett begyűrűző árfelhajtó hatása áll. A decemberre vonatkozó 12 havi árindexet lefelé módosították a vállalatok, a legutolsó érték 4,6 százalék. A KKV szektor novemberben adott 2005. évi saját hatáskörű értékesítési áremelési szándéka visszafogott, mértéke az erős piaci versenyre tekintettel mindössze 2,6 százalék.
