Ötödikek vagyunk az éves munkaóra-toplistán
A tíz új EU-tag polgárai közel három munkahéttel dolgoznak többet évente a régi tagországokban szokásosnál. A legszorgalmasabbak a magyarok mellett az észtek, litvánok, lengyelek és szlovének, írja a Világgazdaság egy, az élet- és munkakörülmények javításáért küzdő európai alapítvány felmérése nyomán.
Magyarország 1848 éves átlagos munkaórával az ötödik: bár heti szinten a ledolgozott órák számát tekintve Nagy-Britannia, Görög- és Csehország is megelőzi hazánkat, a több szabad- és ünnepnap ezekben az országokban mégis rövidebb munkaidőt eredményez a teljes évre vetítve.
Az EU egészében 38,6 órás a heti kialkudott munkaidőátlag, az új tagállamokban ennél heti 0,9 órával több. A most kiadott felmérés tanúsága szerint a törvényileg szabályozott munkaidőnél több a valóságban ledolgozott munkaórák száma. Ezt támasztja alá egy 2003-as kutatás, mely szerint Magyarországon a férfiak heti tényleges munkaideje 41,6, míg a nőké 40,2 óra volt.
Elsikkasztott túlórapénzek
Itthon egyébként egy 2004 decemberében elvégzett, kétnapos akcióellenőrzés során a vizsgálatba bevont munkaadók 45 százalékánál tártak fel szabálytalanságokat. A törvények áthágása szinte minden esetben a munkaidőkeretre vonatkozó szabályok megsértését jelentette. A leggyakoribb, magyar munkaadókra jellemző szabálytalanság, hogy a munkáltató a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját nem közli írásban a munkavállalóval. A munkavállaló így nem tudja megállapítani, hogy az adott héten végzett 48 órát meghaladó mértékű munkavégzés rendes vagy rendkívüli munkavégzésnek minősül-e, és az ellentételezés ennek megfelelően történt-e.
Az Európai Foglalkoztatási és Szociális Hírlevélnek a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium egy tavaly novemberi kiadványa szerint a tíz új európai uniós tagállamban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók átlagos heti munkaideje 1-4 órával hosszabb, mint a régi tagállamokban, az EU15-ben. A májusban belépett uniós tagok munkavállalóinak többsége heti 40 óránál is többet dolgozik, 5-10 százalékuk pedig a 48 óránál is többet.
Ugyanolyan gyakori a harmadik műszak
A 2004-es elemzés szerint nemcsak a munkaidő hossza, hanem a munkabeosztás rugalmassága tekintetében is kedvezőbb helyzetben vannak a tizenöt eredeti EU-tagállam polgárai. Franciaországban, Németországban, Írországban és Nagy-Britanniában a munkavállalók körülbelül 50 százalékának munkaidő-beosztása rugalmas, és itt a dolgozók több mint 20 százaléka maga határozhatja meg munkaidő-beosztását.
Egyenlőség szinte csak egyetlen tekintetben van a régi és az új tagállamok között: a munkavállalók csaknem ugyanolyan gyakoriságban dolgoznak éjszakai műszakban: az EU15-ben a munkavállalók 46 százaléka, az újonnan csatlakozott és tagjelölt országokban 45 százaléka dolgozik időnként nem nappali beosztásban.
