„Évi 10 millió forint árbevételig minden egyéni vállalkozó, közkereseti társaság és betéti társaság áttérhet majd az egyszerűsített vállalkozási adóra. Az eva összege az árbevétel 15 százaléka lesz, aki evát fizet, mentesül a személyi jövedelemadó, az áfa és a társasági adó megfizetése alól. Ráadásul könyvelést sem kell vezetni, elég lesz az árbevétel-számlákat gyűjteni. Válassza az evát! Válassza a nyugalmat! ”– hirdette az MSZP internetes oldala áprilisban, s mellékelt egy részletes táblázatot arról, hogy milyen árbevétel- és költséghányad mellett hány százezer forint adót lehet majd megtakarítani. Ahogy mondani szokták, a hír igaz, csak…
Ma már úgy tűnik, az egyszerűsített vállalkozási adó mégsem lesz annyira vonzó, mint ahogy azt a kampány során ígérték. Biztosat persze csak akkor mondhatunk, amikor az Országgyűlés november közepén áldását adja a törvényjavaslatra. Némi reményre az adhat okot, hogy a kormány által beterjesztett változaton az önkormányzati választások előtt talán igyekeznek enyhíteni a kormánypárti képviselők, s ennek következtében a korábbi ígéreteknek megfelelően tényleg sok százezer vállalkozó számára jelenthet valódi alternatívát az egyszerűsített adózás.

Visszaélést feltételező szigor

Ha a jelenlegi elképzeléseket nézzük, a legnagyobb gond éppen az, hogy nagyon leszűkül azoknak a köre, akikben egyáltalán felmerülhet: válasszák-e ezt a fajta adózási módot, vagy sem. Ráadásul, akik a szűk rostán átesnek – egyes adószakértők szerint az ígéretekkel ellentétben szó sincs itt több százezer vállalkozóról –, azoknak sem biztos, hogy érdemes lesz az egyszerűsített adminisztrációt választaniuk, mert a korábbi szoros elszámolás szerint a fizetendő végösszeget tekintve jobban járnak.
A szigorításokat a jogalkotók persze annak érdekében teszik, hogy megakadályozzák a lehetséges visszaéléseket, ám ezzel tisztességes vállalkozók százezreit fosztják meg attól a lehetőségtől, hogy ha úgy gondolják, az evát válasszák.

Ilyen az a rendelkezés például, amely tiltaná a kereszttulajdonlást más vállalkozásokban. A pénzügyminisztériumi szakértők ezt azzal indokolják, hogy mivel az eva esetén nem szükséges a költségszámlákat gyűjteni, az evás a tételes költségelszámolás alapján adózó másik vállalkozás nevére csak gyűjtené azokat.
Arról különbözők az elképzelések, hogy a kereszttulajdonlás szigorításának milyen fokozatai legyenek. Az pénzügyminisztériumi adószakértők mindenesetre csupán azt engednék meg az evát választóknak, hogy a tőkepiaci törvényben meghatározott, nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír legyen a tulajdonukban, más vállalkozásban semmilyen formában nem részesedhetnének.

Csak tiszta múltúaknak!

Az eva választásához szükség lesz némi vállalkozói múltra is, mégpedig „tiszta múltra”, hiszen csak azok dönthetnek mellette, akik az adóévet megelőző két esztendőben már működtek. A magánszemélyek egyéni vállalkozóként, a gazdasági társaságok pedig változatlan szervezeti formában. Ez azt jelenti, hogy akik átalakuláson estek át – bt.-ből kft.-vé alakultak, vagy egyéni vállalkozói létüket feladva bt.-t alapítottak –, azok nem evázhatnak. Legalábbis addig, amíg le nem jár ez az időszak.
Ugyancsak kizárják a körből azokat, akiknél az adóhatóság az adóévet megelőző két évben a bizonylatadási kötelezettség elmulasztása miatt elrendelte a tevékenységének átmeneti felfüggesztését, vagy akik a két évben végelszámolás vagy felszámolás alatt álltak, vagy állnak.

Kizárják az eva köréből a mezőgazdasági tevékenységet folytatók százezres tömegeit is, mintahogy azok sem választhatják, akik az áfatörvény XV. vagy XVI. fejezete szerinti különös adózási szabályok alkalmazására kötelesek: vagyis többek között a használtcikk- és régiségkereskedők, az idegenforgalmi tevékenységből élők. Az eva alanya nem folytathat a jövedéki adóról vagy a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet. Tiltott lesz az eva a vámtörvény szerinti közvetett képviselői tevékenységet végzők számára is, és azoknak, akik olyan tevékenységet folytatnak, amelyhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vagy a Szerencsejáték Felügyelet engedélye vagy e szervekhez való bejelentés szükséges.
Az eva választásához feltétel, hogy a vállalkozás összes árbevétele három (!) éven keresztül a 10 millió forintot ne haladja meg: akire ez 2001-ben igaz, az 2002-ben és 2003-ban sem növekedhet.

December 20-ig be kell jelenteni

Akik mindezen feltételeknek megfelelve úgy látják, hogy érdemes áttérniük az evára, akkor azt ez év december 20-áig be kell jelenteniük az adóhatóságnak. Ezt követően új bejelentést már csak akkor kell majd tenniük, ha visszatérnek a normál adózásra.
A tévhittel ellentétben: adóelőleget eva esetén is fizetni kell, ám nem az előző évi eredmény, hanem az adott negyedév összes bevétele alapján. Az adóbevallás benyújtásának határideje az egyéni vállalkozókéval megegyező, tehát február 15., kivéve a kft.-ket, amelyeknél viszont május 31-e.
A vállalkozások mozgásterét befolyásolja majd az a most körvonalazódó szándék, hogy a 20 százalék osztalékadó mellett még további 11 százalék egészségügyi hozzájárulást is megfizettetnek a pénztárban maradt összegek után, és a vagyonnövekményt – a vállalkozás fennállása alatt vásárolt tárgyi eszközöket, így a számítógépet, cégautót, irodát, más ingatlant – szintén megadóztatnák. Ezzel a költségvetés ugyanis már a jövő év elején milliárdokkal könnyítené meg a kisvállalkozásokat, hiszen amelyik ezt a terhet nem fizetné meg, nem is választhatná az evát. Csupán annyi könnyebbséget engednének meg a szabályok, hogy ezeket – az egyébként vállalkozónként akár milliós összegeket is – három év alatt lehetne megfizetni.

Kinek igen, kinek nem

Az egyszerűsített adó mértéke szinte biztos: az összes árbevétel 15 százaléka lesz, amely négyféle adónemet vált ki úgy, hogy nem kell alanyi adómentességet választani hozzá. A kis költséggel, alkalmazottak nélkül tevékenykedőknek tehát megéri majd, hogy az eva mellett döntsenek. Ilyenek főként a szellemi szabadfoglalkozásúak. Jól járnak azok is, akiknek értékesítését maximális áfa, a beszerzéseit viszont kedvezményes áfakulcs terheli.

Nem ajánlatos majd az eva mellett dönteni azoknak, akik általában áfa-visszaigénylők, jelentős beruházásba akarnak kezdeni, vagy költségigényes a tevékenységük, tehát például a kereskedőknek, gyártóknak.
Az eva, ha adóterherben nem is jelent megkönnyebbülést nagyon sok kisvállalkozónak, adminisztrációban feltétlenül: a számviteli törvény ugyanis csak a kft.-kre vonatkozik majd, a más egyéb formában működő vállalkozóknak csupán egyszerűsített bevételi nyilvántartást írnak elő. Tehát az adóalapba tartozó bevételeikről kell nyilvántartást vezetniük, és a költségszámlákat nem lesz kötelező gyűjteniük.
Az eva a helyi iparűzési adót nem váltja ki, ám hogy ezen adónem miatt ne kelljen a költségszámlákat feltétlenül gyűjteni, az adózó dönthet úgy, hogy a helyi iparűzési adójának alapja az összes bevétel 50 százaléka legyen. Ez a kis anyagköltségű vállalkozói kör számára igen gáláns ajánlat, hiszen manapság az összes árbevételük 70-80 százalékát is eléri az iparűzési adó alapja. Az átállásról az önkormányzat adóosztályát tájékoztatni kell.

Az szja marad, de…

A kisvállalkozók az evával a személyes tevékenységük miatt kivett jövedelem szja- és járulékterheit természetesen nem ússzák meg, és az alkalmazottaiknak fizetett jövedelem közterheit sem. Az viszont még nincs eldöntve, hogy a főállású egyéni vállalkozóknál mennyi legyen az a minimális jövedelem, amely után feltétlenül meg kell fizetni a járulékokat. A főállású társas vállalkozóknál – a jelenlegi szabályokhoz hasonlóan – a jövőben sem határoznak meg minimális összeget.

A kiegészítő tevékenységet folytató – nyugdíjas – egyéni vállalkozók baleseti járuléka szintén megmarad, összege az evaalap felének az 5 százaléka lesz.
Ugyancsak nem váltják meg az evával az adózók a tételes egészségügyi hozzájárulást, ám ezzel kapcsolatban jó hír, hogy várhatóan a jövő év elejétől a jelenlegi személyenkénti havi 4500 forintról 3000-re mérséklik. Sőt azt is megígérte a kormányzat, hogy a ciklus végére eltörlik.

Megjelent a Piac és Profit üzleti magazin 2002. szeptemberi számában.