A többiek, köztük Magyarország, pedig még csak nem is sietnének, sőt, halogatnák, ameddig csak lehet, az euróövezeti csatlakozásukat. Hová lett az euróövezet fénye és vonzereje? Alig két éve, a nemzetközi gazdasági válság egyik csúcspontján több kelet-európai ország kormányköreiben fölvetődött, és nyilatkozatokban megfogalmazódott, hogy az EU bánhatna lazábban a csatlakozási feltételekkel, színtiszta szolidaritásból egykettőre engedje be a megrendült valutájú országokat. Ezt az elképzelést sok rokonszenv, de a gyakorlat szintjén egyértelmű elutasítás fogadta Brüsszelben, Berlinben, Párizsban, illetve az Európai Központi Bank (EKB) részéről.
Azóta fordult a kocka. A Lidové Noviny című cseh lap néhány hete fölelevenítette, hogy Angela Merkel német kancellár a nyár végén gyakorlatilag meghívta Csehországot és Lengyelországot az euróövezetbe, mondván: "Szívesen látnánk önöket a klubban". Az újságcikket követő érdeklődés alkalmat adott Petr Necas és Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek, hogy igen udvariasan újfent megerősítsék: a belátható jövőben eszük ágában sincs bevinni országukat az euróövezetbe. A Lidová Noviny szerint Necas egyenest azt mondta, hogy "butaság lenne most bevezetni az eurót Csehországban". "Csak abban a pillanatban fogjuk bevezetni az eurót, amikor biztosak leszünk abban, hogy az gazdaságilag értelmes" - tette hozzá később egy tévényilatkozatában, majd a cseh kormány külön határozatot is hozott arról, hogy nem határoz, azaz nem jelöl ki céldátumot az euró bevezetésére.
Lengyelország: talán majd egyszer
December elején, berlini látogatásakor a lengyel kormányfő biztosította vendéglátóját, hogy eltökélt szándékuk belépni az euróövezetbe, mihelyt teljesítik a csatlakozási feltételeket. A teljesítéssel azonban Lengyelország szemlátomást nem tud és nem akar sietni, úgyhogy e nyilatkozat valódi üzenete az volt, hogy "talán majd egyszer".
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének szakértői legutóbb a 2010-es évtized végéig, illetve a 2020-as évekig kitolták a közép-európai (visegrádi) hármak eurócsatlakozási időpontjára adott előrejelzésüket. A ház által most várt csatlakozási időpontok öt évvel későbbiek, mint amit az idei év elején jósoltak. A JP Morgan az előrejelzés felülvizsgálatának fő okai között említette a közép-európai országok eurólelkesedésének csökkenését, valamint "az euróövezet életképességét fenyegető kihívásokat".
Nem sürget az idő
A JP Morgan szerint az eurócsatlakozás gazdasági ösztönzői Magyarország esetében a legerősebbek a hármak közül, tekintettel a jelentős devizaalapú hitelállományra, a legutóbbi magyar gazdaságpolitikai lépések mégis arra vallanak, hogy a valutauniós belépés Magyarországon is most már a korábbinál "kevésbé sürgető célkitűzés".
A többieknek pedig, ha lehet, még kevésbé az. Az euróövezeti tagság feltételrendszerének gyors teljesítése nehéz lenne, túl sok reformmal és megszorítással járna túl hamar a jelenlegi súlyos életkörülmények között. Magyarországhoz hasonlóan Csehország és Lengyelország is az EU túlzottdeficit-eljárása alatt van, Csehország 2013-as, Lengyelország 2012-es határidőt kapott államháztartása éves hiányának leszorítására a GDP 3 százaléka alá az idénre várt 5,2, illetve 7,9 százalékról, de az Európai Bizottság például Lengyelországnak még 2012-re is 6,0 százalékot jósol jelenleg.
Euróövezeti gondok
Eközben az euróövezet nem enyhíti, inkább - az ír, a görög és más dél-európai példákon okulva - szigorítja az euróövezeti feltételrendszer, főleg a deficit- és a közadósságkorlát betartatását. Sőt, nemsokára már nem csak túlzottdeficit-eljárás, hanem túlzott egyensúlytalansági eljárás is lesz Brüsszelben - szintén pénzügyi szankcióval erősítve - olyan országok ellen, amelyek az euróövezeti szabályokat az aktuális fő számok szintjén betartják ugyan, de az államháztartási folyamatokat hosszabb távon kétesnek ítéli az EU központja. Érthető, hogy mindez kissé riasztja a tagjelölt országokat a nemzetközi gazdasági válság egyelőre elég lassú enyhülése közepette.
Csehország számára az euró gyors bevezetése akkora valutafelértékelést is jelentene a gyakorlatban, ami igen megárthatna a gép- és járműexporttól erősen függő gazdaságnak. Az exportérdek persze megfontolás Magyarország számára is. Az euróövezet tagjaként ráadásul be kellene kapcsolódni a 2013-ra tervezett állandó Európai Stabilitási Mechanizmusba, sokmilliárd eurós garanciát vállalva e válságalap számára.
