A kabinet hétfőn, az Ajka térségében történt iszapömléssel összefüggésben kezdeményezte a Magyar Honvédségről szóló törvény módosítását. A javaslat célja, hogy megteremtsék a katasztrófák elleni hatékony fellépéshez, illetve azok káros következményeinek enyhítéséhez szükséges, az eddigieknél hatékonyabb kormányzati beavatkozás lehetőségét. Az indítvány értelmében gazdálkodó szervezetek működése rendeletben a magyar állam felügyelete alá vonható; az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter vagy kormánybiztos jár el.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke az MTI-nek úgy fogalmazott: "ez a normális önvédelmi mechanizmus része". Lehetőséget biztosít arra, hogy kezelhető legyen a helyzet. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke az MTI-nek úgy értékelte: szélsőséges esetekben elfogadható lépés. De - mondta - jobb, ha erre nem kerül sor.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára úgy fogalmazott: ez egy rendkívüli helyzet rendkívüli kezelése. Rámutatott: nyilvánvaló, hogy csak szélsőséges helyzetben alkalmaznák ezt a lehetőséget, és csak átmenetileg. Érthetőnek nevezte, hogy egy súlyos tragédia esetén a hatalom nem kíván ölbe tett kézzel ülni.
LEX MAL
Rendeletben az állam felügyelete alá vonható a jövőben a gazdálkodó szervezetek működése; az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter vagy kormánybiztos jár el. A parlament egy nap alatt, nagy többséggel - 336 igen szavazattal, egy nem ellenében és 13 tartózkodás mellett - fogadta el a honvédelemről szóló törvény módosítását. Nemmel egyedüliként a kereszténydemokrata Rubovszky György szavazott; az LMP képviselői tartózkodtak, míg a másik két ellenzéki párt támogatta a kormány javaslatát. Az Országgyűlés arról is döntött, hogy a törvényjavaslat sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől. Bakondi György országos katasztrófavédelmi főigazgatót nevezték ki katasztrófavédelmi biztosnak. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője ezt a törvénymódosítás elfogadása után jelentette be. A javaslat a Magyar Honvédségről szóló törvényt módosítja, az rendelkezik ugyanis a többi között a veszélyhelyzet idején alkalmazható szabályokról.
Az elfogadott indítvány szerint az illetékes tárcavezető, illetve a kormánybiztos feladatai közé tartozna a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetének áttekintése, vagyoni jellegű kötelezettségvállalásainak jóváhagyása, ellenjegyzése. (Azt az LMP által kezdeményezett módosító javaslatot, amely a jóváhagyás szót törölte volna a törvény szövegéből, a kormánypárti többség a honvédelmi és rendészeti bizottságban még támogatta, végül azonban - a kormány javaslatára - elutasította.)
Ezen túlmenően a rendkívüli intézkedés bevezetését előidéző helyzet közvetlen elhárításával, illetve következményeinek enyhítésével összefüggésben döntene a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szervének hatáskörébe tartozó ügyekben. E döntésekről az állam köteles lenne írásban tájékoztatni a szervezet vezető tisztségviselőit és felügyelőbizottsága tagjait.
A törvény a kihirdetésével egyidejűleg lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
