A 2004. évi EU-csatlakozás gyakorlatilag eldöntöttnek tekinthető. Ez a korábbinál is biztonságosabbá tette a külföldi pénzügyi befektetők számára, hogy – a rendkívül magas belföldi kamatokat kihasználva – növeljék forintra átváltott megtakarításaikat. A jegybank november 19-i kamatcsökkentése nem volt elegendő e folyamat megfékezésére, ezért további kamatmérséklés várható.

Az ipari termelés az előző hónapok hullámzását folytatva szeptemberben jelentősen nőtt, a várakozások azonban egyelőre nem ígérik e tendencia tartósulását. Az első kilenc hónapban a nem vámszabad-területi ipari export emelkedett a legjobban, a belföldi értékesítés stagnált. Az ipari termelés növekedési üteme idén nem éri el a 3%-ot. Ugyanakkor rendkívül gyorsan, több mint 20%-kal fejlődik az építőipar, több mint 10%-kal a kereskedelem.

Az első kilenc hónapban a keresetek a versenyszférában 14%-kal, a költségvetésiben csaknem 30%-kal emelkedtek, s a következő hónapokban a különbség fokozódására lehet számítani. A reálbérek idén átlagosan több mint 13%-kal, a GDP növekedésének négyszeresével emelkednek. A lakosság nettó pénzmegtakarításai viszont alig nőnek, ami a rendkívül gyors ütemben emelkedő fogyasztás, ingatlan-beruházás és nem utolsó sorban a lakáshitelek dinamikus bővülésének következménye.

A nyár végén – mint az előrelátható volt – megtört az infláció csökkenési folyamata. Az augusztusi 4,5% után szeptemberben 4,6%, októberben 4,9% volt az infláció, s további emelkedés valószínű. Ezt indokolja a tavalyinál magasabb olajár, a dohány jövedéki adójának emelése, a dinamikusan növekvő belföldi kereslet, majd jövőre az eddig mesterségesen elfojtott áremelések beindulása. Az elkövetkező egy évben a fogyasztói árszínvonal emelkedése 5% körüli lesz.

Az államháztartás hiánya idén – a közgazdaságilag a 2002 előtti éveket vagy 2003-at terhelő kiadások idei elszámolásával együtt – a GDP 8,5% körül lesz. A külkereskedelmi mérleg egyelőre kedvező, az első háromnegyedévi hiány kisebb a tavalyinál. Az export ugyanis, bár jelentősen lelassult, de mégis kevésbé, mint az import. Ebben paradox módon az importigényes export leállításának (pl. IBM) átmeneti egyenlegjavító hatása is szerepet játszik. Az év egészében azonban a fogyasztás dinamikus emelkedése miatt a behozatal gyorsulása várható. A folyó fizetési mérleg romlása viszont markáns, különösen az idegenforgalom aktívuma mérséklődik.