Hitvita gerjesztője lett dr. Szemján Tibor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Foglalkoztatási és Környezetgazdálkodási Kht. ügyvezetője. Az autóban, Nyíregyházáról Mátészalka felé döcögve, folyamatosan biztatta útitársát, a Homokszem Kft. ügyvezetőjét, Poór Józsefet, meséljen falujának, Beszterecnek és környékének energianád-akciójáról, amíg engedik szóhoz jutni, hiszen ahová igyekeznek, ott a vendéglátó az energiafűzre esküszik: Szilágyi János, a mátészalkai Szilker Agro Kft. ügyvezetője csalódott a nádban. A hitvitában az a jó, hogy sor kerülhet rá, hiszen - mondja Szemján Tibor - a két növény már a következmény.
Megmozgatja a fantáziát
Az előzmény az erőmű, ahol eltüzelhetik a nádat is, a fűzet is.
Az "áramgyár" a puszta létével megannyi kérdésre ad választ. Például arra, hogy milyen ismeretek kellenek az energianövény termesztéséhez; hogyan, mivel és mikor kell betakarítani; kinek - a gazdának, az erőműnek - kell-e tárolnia a termést; mikor, s milyen minőségi kritériumok alapján fizetnek a gazdának; az átvételi ár a villamos áram árától függ-e, vagy a kereslet-kínálat klasszikus mezőgazdasági szabályaitól; mekkora mennyiségnél rentábilis energianövényt termeszteni; milyen távolságra lévő erőművet lehet, érdemes ellátni?
Az "üzleti" kérdéseknél is fontosabb, hogy legalább 1,7 millió hektár számít csekély aranykorona-értékű mezőgazdasági területnek az országban, s gazdáiknak egyre inkább nyűg az ilyen kihasználhatatlan "vagyon". Ezek a földek arra így is alkalmasak, hogy legalább 200 petajoule energiát jelentő, biomasszának alkalmas növényt termesszenek rajtuk. Tény, hogy az uniós csatlakozás következményeként ki kell vonni szántókat a mezőgazdasági művelés alól. Egy esetben kivétel tesz az EU: ha energianövényt termesztenek rajtuk. Számítások szerint így további 100 petajoule energiára tehetünk szert, s végső soron az ország energiaszükségletének 10 százalékáról gondoskodhatnak az energetikai növények.
Szabolcsban a legalább 60 ezer hektár rossz minőségű föld kevés embert tart el. Nem is véletlen, hogy többek fantáziáját - néhányaknak meg a pénztárcáját is - megmozgatta: a közgondolkodásban mindinkább polgárjogot nyerő alternatív energia növénytermesztési lehetőségeit érdemes kihasználni. Vásárosnaményben pedig már épül egy 230 megawatt kapacitású kombinált ciklusú, gázzal működő erőmű, amelynél a keletkező hulladék hőt arra használják fel, hogy 300 ezer tonna kukoricából 100 tonna etanolt állítsanak elő. De mert még mindig marad hulladékenergia, azt az úgynevezett hőpaplanos kertészeti kultúra hasznosítja, első lépésben 50, a másodikban már 100 hektáron.
- Tervezünk egy 10-15 megawatt kapacitású biomassza erőművet is - közli az energianövények termelőit leginkább érintő információt a vásárosnaményi energetikai cég, a Szatáv Rt. vezérigazgatója, Imri László. - Itt az úgynevezett vágástéri hulladék eltüzelésére, illetve energianövények hasznosítására lesz mód. Évi 100 ezer tonnányi biomasszából állítanánk elő villamos áramot.
Kínai nád vagy japán fűz?
#page#
A vezérigazgatótól tudjuk, az "áramgyár" felépítésével párhuzamosan a növénytermesztést is megszervezik. Létrejött a Szatmár-vidéki Infrastruktúra-fejlesztési Kht., amelynek tagja Fehérgyarmat kistérségéből 48 önkormányzat, Csenger környékéről pedig további hat helyhatóság. Ebben a térségben az energetikai növények összegyűjtését, szállítását s a termeltetést is maga az erőmű szervezi.
- Tudatos, hogy először a kombinált ciklusú gázerőmű készül el - magyarázza a kapcsolatot az alternatív energiához Imri László -, az áramot megvásárló partnernek csak így tudjuk garantálni a hosszú távú szerződésben vállalt energia előállítását. A kisebb biztonsággal működő biomassza-erőműnek is helye van tehát, de a második helyen.
Bár az erőmű a logikai - és technológiai - sor végén van, mégis elsőnek kell elkészülnie. A kérdés pedig az, hogy mekkora a kockázata a befektetőnek, ha nem az ő földjein és nem ő vet? S vajon hogyan számol a tulajdonos, amikor dönt, hogy nem búzából, hanem kínai nádból, japán fűzből akar megélni az elkövetkezendőkben? A vásárosnaményi vezérigazgató válasza az, hogy az alacsony, 6-12 aranykoronás földek zöme hagyományos körülmények között legelőnek, erdőnek jó. Mégis lehet hosszú távon intenzív agrártermesztést folytatni. Az erőmű ugyan nem akar földtulajdonos lenni, de kész 10-15 éves szerződéseket kötni a termelőkkel.
A földtulajdonosok, akik "eladják" a munkaerejüket is, megtalálják anyagi számításukat. A szabolcsi hitvitához így jutunk el: a gazdálkodók már-már nem azon hezitálnak, hogy jó dolog-e "energiát vetni és aratni", hanem azon, hogy náddal vagy fűzzel kötelezzék-e el magukat akár évtizedekre is.
Drága a kezdés
Szemján Tibor nem is kíván a kínai nád, illetve a japán fűz mellett vagy ellen voksolni, védje csak mindenki a magáét. Ő az energetikai célokra kivágott fa miatti túlkapásokról emlékezik meg néhány keresetlen szóval: az indokolatlan és mind gyakoribb erdőpusztítások nem azonosak a megújuló energia hasznosításának programjával. Sőt, több mint károsak az ilyen erdőkbe "befektetők", hiszen a fával fűtő lakosság is, a bútoripar is felhajtott áron jut hozzá a tüzelőhöz, illetve az alapanyaghoz.
- Fagytűrővé nemesítették a pécsi vállalkozók a kínai nádat, ővelük szerződve kapcsolódtunk be az országos mikroszaporító programba - mutatja be a Homokszem Kft. ügyvezetője, Poór József a számára oly fontos növényt. - Azzal számolunk, hogy idővel hektáronként 20-40 tonnányit lehet majd betakarítani. Tény, hogy drága a kezdés, sőt drága a folytatás is, hiszen két-három évig gyomtalanítani is kell az ültetvényt. Ha az első két-három éven túl vagyunk, finanszíroztuk a telepítést, a gyomtalanítást, akkor már nekünk dolgozik a kínai nád legalább húsz-huszonöt évig, mégpedig úgy, hogy az "aratáson" kívül túl sok más tennivalónk nem lesz.
