Veres János az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) éves londoni közgyűlésén vett részt. A második, hétfői munkanapon tartották a magyar gazdasági helyzetről szóló országprezentációt, amelyen először független szakértőként Török Zoltán, a Raiffeisen bank budapesti elemző részlegének vezetője vázolta fel a pénzintézet három forgatókönyvét a várható magyar költségvetési fejleményekre.
Az első, legkevésbé valószínűnek nevezett eshetőség szerint sem költségvetési kiigazítás, sem költségvetési reformprogram nem indul el. Ebben az esetben a nemzetközi hitelminősítők fél éven belül visszaminősítenék a szuverén magyar adósságot, a magyar befektetési konstrukciók a mélybe zuhannának, mindezt "masszív" jegybanki kamatemelés követné. A szakértő szerint a ház ennek 5 százalékos esélyt ad.
A másik, legvalószínűbbnek nevezett forgatókönyv szerint elindul "valamelyes" kiigazítás és "valamelyes" reform. Ezzel kivédhető az azonnali leminősítés, sikerül megőrizni a piac jóindulatát, és a jegybanki kamat szinten marad. Az elemző ezt a lehetőséget 80 százalékos eséllyel valószínűsítette.
A harmadik, "nem túl valószínűnek" nevezett, 15 százalékos eséllyel felvázolt forgatókönyv szerint radikális kiigazítás és radikális költségvetési reform kezdődik. Ennek révén a hitelminősítők két éven belül javítják a szuverén magyar adósosztályzatot, a magyar piac erősödik, és mód nyílik a jegybanki kamatcsökkentésre.
Veres János pénzügyminiszter ezután tartott ismertetésében azt mondta: a készülő kormányprogramról számszerű részleteket nem árulhat el, mert a bejelentés időpontja május 30., a bejelentő személye pedig a miniszterelnök lesz. A miniszter ugyanakkor azt mondta, hogy a hiánycsökkentés szükségességében a koalíciós partnerek egyetértenek, éppen ezért a készülő kormányprogram a 15 százalékos valószínűséggel felvázolt harmadik változathoz áll majd közel.
Az MTI kérdésére, hogy ez egyszerre induló radikális kiigazítást és reformot jelent-e, Veres János az előadás után úgy fogalmazott: érdemi államreform és érdemi, a költségvetés egyensúlyát befolyásoló döntések kerülnek a kormányprogram részeként a parlament elé. Hozzátette: a "radikális" jelzőt nem használná, de az elmondható, hogy "érdemi" változások lesznek az állam működésében, a különböző közszolgáltatások elérhetőségében, és az állam "közterhekhez történő hozzájutása esélyének növelésében".
Hiány
A pénzügyminiszter szerint mindezek révén már jövőre "szolid mértékben" csökkenhet az államháztartás hiánya. A teljes egyensúlyi helyzet "a következő két-három-négy évben" még nem alakul ki, de 2008-ra teljesíteni lehet az euróövezeti csatlakozáshoz szükséges feltételrendszert. Ezek teljesítésére nem azért van szükség, mert "Londonban és Brüsszelben ezt követelik", hanem azért, mert ez az ország érdeke, tette hozzá, utalva a londoni elemzői és a brüsszeli uniós véleményekre.
Az MTI kérdésére, hogy a nagy nemzetközi hitelminősítők, amelyek leminősítést valószínűsítő negatív kilátással tartják nyilván a magyar szuverén adósságot, jelezték-e, meddig várnak a költségvetési lépésekre, Veres János azt mondta, hogy a cégek nem jeleztek a kormánynak ilyen határidőt. Ugyanakkor a velük folytatott konzultációkból az derült ki, hogy a kormányprogramot, illetve a módosított konvergencia-program benyújtását megvárják, tette hozzá.
A Moody's Investors Service és a Standard & Poor's egyaránt negatív kilátással látta el az év elején a náluk "A1", illetve "A mínusz" szintű magyar szuverén hosszú futamú adósságot a költségvetési helyzetre hivatkozva, a Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő pedig tavaly decemberben a már csak közepes befektetői "BBB plusz"-ra rontotta az addigi elsőrendű "A mínusz"-ról a magyar adósosztályzatot. A hitelminősítők mindegyike 2014-re valószínűsíti a magyar euróövezeti csatlakozást.
