A Közép-Magyarországi régión kívül az emberek kedvükre válogathattak, ugyanis minden település kategóriában az értékesített panelek legalább 85%-a az értékhatárba beleesett.
A téglalakások esetében egy fokkal jobb a helyzet a fővárosban, de ezért a pénzért elfogadható állapotú lakást inkább csak a pesti peremkerületekben lehet kapni, ahol minden ötödik lakás az értékhatár alatt kelt el.
A belvárosban ugyan minden tizedik lakás nem került többe 15 millió forintnál, azonban ezek állapota többségében leromlott, felújításra szorul.
Budán viszont ezért a pénzért senkinek sem sikerült lakáshoz jutnia. Az agglomerációban 15 millió forint alatt idén értékesített lakások 15%-talált új tulajdonosra. Vidéken értékesített állományban a legnagyobb arányban a 25-50 ezer lakosú településeken akadt az összeghatár alatti értékesítés, ahol a lakások 92%-a beleesett az értékbe, ami nagyobb az 5 ezer főnél kisseb települések 82%-os értékénél is. A régióközpontokban tízből hat ingatlan esetében fizettek maximum 15 millió forintot a vásárlók.
Családi házak a belvárosban nem jellemzőek, Budán pedig nem akadt 15 millió forintnál alacsonyabb áron történő értékesítés. Külső pesten és az agglomerációban minden ötödik családi házat értékesítettek ennél alacsonyabb áron.
Az 5 ezer főnél kisebb településeken viszont az értékhatártartományba négyből három ingatan belefért, míg a régióközpontokban ez az arány csak 38%-a volt, a többi városban pedig legalább 50%.
Mindez jól jelzi, hogy január óta érezhetően tovább drágultak a lakóingatlanok.