Mi drágult gyorsabban: az energia ára, avagy a pénz ára? A piacon akad olyan vállalat, amelyik saját bőrén – üzleti körén – tapasztalta meg, hogyan is kapcsolódik össze a két „áru”, s az „árverseny” miként nehezítheti meg számos érdekelt döntését. A Radiant Rt. arról is nevezetes vállalat, hogy sok önkormányzatnak partnere: energiamegtakarítást szolgáló fűtéskorszerűsítést hajt végre a közszféra intézményeiben, például iskolákban, kórházakban, rendelőintézetekben. Hasonlóan fővállalkozik a világítási rendszerek árammegtakarító célzatú modernizálására, de itt szempont az is, hogy az Európai Unió előírásainak betartása okán is igényelik a megrendelők a műszaki beavatkozást.

A Radiant a fűtési technológia átalakításához nem megy „üres kézzel” az önkormányzatokhoz. Magával viszi azt a finanszírozási csomagot is, amelyet az OTP Bank Rt. alakított ki a beruházások megrendelőit segítendő. „Több milliárd forint értékű ajánlattal kerestünk meg önkormányzatokat, kimutatva számukra, hogy a korszerű kazánokkal és szabályozástechnikai eljárásokkal, fűtésrendszerekkel elért energiamegtakarításból tíz év alatt fedezni képesek a beruházás költségeit” – vázolja fel az alapképletet a részvénytársaság elnök-vezérigazgatója, Radács Ferenc. De kommentálja is szavait: azt tapasztalták, hogy az intézmények, halyhatóságok kisebb-nagyobb mértékben lelassultak. Különösen az előző félévben volt igaz, hogy nem mertek dönteni, halogatták a válaszokat. Eléri az 50 milliárd forintnyi értéket az a beruházási szükséglet, amelyre a köz-, sőt a magánszféra előbb-utóbb vállalkozni kénytelenek a korszerűtlen, pazarló fűtési és világítási eszközei miatt. A piac tehát nem kicsi, a Radiant Rt. pedig azzal is számol, hogy az energiaárak drágulása mind komolyabb kényszerítőerőként hat majd. A ’90-es évek első felében a távközlés boomja volt jellemző az országban, most az energiatakarékosság válhat hasonlóan kurrens területté – értékeli cége üzleti esélyeit Radács Ferenc, aki azt is elmondta a Piac & Profitnak, hogy hitelintézeti partnerük legalább annyira biztonságos és perspektívikus vállalkozásnak tekinti ezeknek az ügyleteknek a finanszírozását, mint a technikai megvalósításban érdekelt Radiant. Az önkormányzatok ugyanis garanciát vállalnak a kölcsön visszafizetésére.

A helyhatóságok tavalyi hezitálását a konstrukció nyilvánvaló előnyei ellenére is érthetőnek tartja a fővállalkozó cég elnök-vezérigazgatója. Ugyanis nem csupán az energiapiac liberalizálásának hatásaira kellett figyelemmel lenniük az önkormányzatoknak, hanem a forint helyzetére is. Radács Ferenc szerint az értékviszonyok stabizálódásának azonban az is a feltétele, hogy az adózási rendszerünk igazodjon az európai unióshoz. Ha e feltételek normalizálódnak, akkor lehet elvárni az önkormányzatoktól, hogy valóban megbízható kalkulációkat végezzenek. Óvatosság indokolt volt tavaly, a forint erősödésén túl a jegybanki alapkamat felemelése is hozzájárult döntéseik elodázásához. „Azok a számításokat, amelyeket üzleti ajánlatainkhoz átadtunk, ugyancsak megbillentek, a megtérülések hosszabbakká váltak” – foglalja össze cége pozíciói módosulásának lényegét az elnök-vezérigazgató, hozzátéve, hogy a probléma nem szűkíthető le a gázár emelkedésére, a hitelkamat drágulására, mivel partnereik figyelni kénytelenek az adórendszer, a gazdálkodás további negatívumaira is. Nemet mondaniuk azonban mégsem egyszerű, hiszen a fűtési és világítási rendszer korszerűsítésétől akkor sem tekinthetnek le, ha a megtérülésnek hosszabb az időigénye.

A közeljövő arról is szól majd, hogy a régiók és a kistérségek a mainál bátrabban vállalnak hosszú távú gazdasági programokat. A mostani négyéves ciklusok a hagyományos önkormányzati struktúrában eleve átpolitizálják a kifejezetten üzleti tartalmú döntéseket is. Az európai uniós „háttér” azonban felértékeli a gazdasági szakértelmet, s nem lesz kérdéses, hogy iskolák, kórházak, más közintézmények jogot kaphassanak olyan beruházásokra, amilyenek eredményeként ugyanolyan, vagy jobb teljesítményt kevesebb energia felhasználásával érnek el. A Radian Rt. és az OTP Bank idehaza a türelemre apellál, de mindeközben tágítják a piacukat. Szlovákiában már bemutatta a beruházási és finanszírozási modellt a magyar vállalat, jó hozadékkal: pozitív fogadtatásra találtak. „Északi szomszédainknál is hasonlóan elavult eszközökkel, drágán fűtik, világítják a közintézményeket, s ugyanúgy megoldás forráshiányos helyzetükben, hogy igénybe vehetnek banki szolgáltatást, amely a megtakarított energiaköltség fejében hitelezi meg a korszerűsítést” – magyarázza a „modellexportot” Radács Ferenc. A szlovákiai nyitás érdekében egyelőre tőkés társat keres a cég, s ugyanezt a szempontot tartja kívánatosnak arra az esetre is, ha a másik új piacukon egyről a kettőre juthatnak. Bulgáriát szemelték ki, ugyancsak nem minden ok nélkül. Az OTP Bank Szlovákiában, Bulgáriában is – az ottani hálózatain keresztül – adaptálhatja a Magyarországon már bevált finanszírozási konstrukciót.