Energiajövő Fukusima után
A fukusimai baleset globálisan és itthon is arra figyelmeztet: az energiabiztonság nem a nagy erőművekben rejlik. De nem is a külföldről érkező erőforrásokban, mint ahogyan azt 2009 januárjában a földgázcsapok elzárása során megtapasztalhattuk. A regionális önellátásra való törekvés és a megújuló energia részesedésének növelése ésszerűnek tűnik, hiszen így természeti katasztrófa esetén sem egész régiók ellátása sérül, s a szállításból adódó energiaveszteség is minimalizálható. Magyarországon azonban még kistelepülési szinten sem létezik energiaautonómia, s a megújuló energiaforrások súlya is csekély. A lakossági és a közületi felhasználásban jelentős problémák vannak az energiahatékonyság terén is - bár az üzleti szektorban némileg javul a helyzet -, s mindezt bonyolítják még a szabályozás tisztázatlanságai, a támogatási rendszer körüli bizonytalanság és a finanszírozás területén fellelhető gondok. A megoldásra egyre kevesebb az idő. Tovább a cikkhez...
Csodanövények?
A sebesen gyarapodó népesség és a szűkülő erőforrások ellentéte enyhíthető lenne. Néhány igénytelen, de „sokfunkciós" növény - mint például a kender, a sziksófű, a tengeri uborka vagy a kókusz - kevés ráfordítással képes lenne fedezni az emberiség élelem-, etanol-, ruha-, kozmetikum- és papírigényének nem kis részét. Termesztésük azonban még közel sem folyik tömeges méretekben. Tovább a cikkhez...
Pályázati tapasztalatok
Az Új Széchenyi Terv eddig megjelent kiírásaira szép számmal érkeztek a pályázatok, a honlapján megjelent statisztikák szerint viszont - lapzártánkig - egyetlen esetben sem született eredmény. Holott számos pályázat döntési ideje lejárt. Néhány pályázatíró céget arra kértünk, hogy ossza meg eddigi tapasztalatait a Piac & Profit olvasóival.
Lehet, hogy nem véletlenül tartja a vállalatvezetők 37 százaléka továbbra is nagyon nehéznek a hozzáférést az uniós támogatásokhoz, miként a legfrissebb K&H kkv-bizalmiindex-kutatásból kiderül. Igaz, a közvélekedés szerint jelentősen bővül a pályázatokon eséllyel induló mikro-, kis és középvállalatok száma, bár az adminisztrációs terhek sok esetben nem csökkentek, hiszen - lévén szó uniós pénzekről - az egyszerűsítésnek megvannak a maga korlátai, amelyekről nem Magyarország dönt. Tovább a cikkhez...
Agrárkártya
Hibrid hiteltermék a folyószámlahitelként működő, de a forgóeszközhitel funkcióját is ellátó újdonság: az első félév végéig megjelenik a piacon az Agrár Széchenyi Kártya.
Új szereplők jelenhetnek meg a támogatást élvező vállalkozók között: az Agrár Széchenyi Kártya kedvezményes folyószámlahitelt azok a vállalkozások és természetes személyek igényelhetik majd, amelyek megfelelnek a kis- és középvállalkozások jogszabályban meghatározott feltételeinek. A konstrukció az agrárium szereplőit - a mezőgazdasági termelőket, feldolgozókat, az egyes alágazatok gazdálkodóit, a vadászokat, halászokat, erdészeket - hozhatja kedvezőbb helyzetbe. Tovább a cikkhez...
Új intézmény, változatlan feladat
Beruházásösztönzés és exportfejlesztés a fő feladata a gazdasági tárcához tartozó Nemzeti Külgazdasági Hivatalnak, amely idén 3,6 milliárd forinttal gazdálkodhat. A január 1-jén megalakult új központi kormányhivatal elnöke, Dobos Erzsébet a Piac & Profitnak többek között arról is beszélt, hogy - a hivatal támogatása, útmutatása mellett - milyen feladatokkal kell szembenézniük a kis- és középvállalkozásoknak, ha piacuk bővítésére az exportot választják.
Vezetőként, kormányhivatal első embereként igazán fiatal Dobos Erzsébet, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal - angol nevén Hungarian Investment and Trade Agency (HITA) - elnöke. Ennek ellenére lassan egy évtizede ezen a szakterületen dolgozik. Tovább a cikkhez...
