Ezzel párhuzamosan az ellátási láncokat is érinti a növekedés, mivel az energetikai átállás megvalósításához szükséges infrastruktúra és erőforrások iránti kereslet szintén fokozódik, beleértve például a kritikus ásványi nyersanyagokat – különösen a lítiumot, kobaltot és nikkelt –, mivel ezek kulcsfontosságúak az akkumulátorgyártás és elektromobilitás számára.

A megújulóenergia-termelés részaránya csökkent az energetikai átálláshoz köthető M&A tranzakciókon belül – míg 2022-ben az összes ügylet 42 százalékát tette ki, 2023-ban ez az arány 36 százalékra, 2024-ben pedig 32 százalékra csökkent. A visszaesés mögött több tényező áll: a magas kamatlábak csökkentették a megújuló energiákba történő befektetések vonzerejét, valamint a piac érettebbé válásával egyre inkább a nagyobb értékű, stratégiai akvizíciók kerülnek előtérbe, emellett egyre több konszolidáció zajlik a szektorban.

Továbbra is a szabályozási ösztönzők az energetikai átállás fő hajtóerői

Az ESG szempontok egyre nagyobb szerepet kapnak az energetikai tranzakciókban, miközben a szabályozási ösztönzők, például az Egyesült Államok Inflációcsökkentő Törvénye (IRA) és az Európai Unió Megújuló Energia Irányelve (Renewable Energy Directive) további lendületet adtak a piacnak. Előbbi több mint 20 adókedvezményt biztosított a tiszta energiába fektetők számára, utóbbi pedig jelentősen növelte a tagállamokban a megújuló energia arányát. Az energiabiztonsági szempontok és a geopolitikai tényezők – mint az orosz-ukrán háború hatásai – tovább erősítik a helyi energiatermelésbe történő beruházásokat.