A vizsgálatból az is kiderült, hogy a magyarországi FMCG piacon tevékenykedő vállalatok jelentős mértékben alacsonyabb jövedelmezőség mellett működnek, mint a nemzetközi átlag. A hazai FMCG vállalati nyereségesség 1-2%-os szintjével szemben a nemzetközi átlag mintegy 6-8%.

A Czipin & Proudfoot Consulting 2002 májusában 134, a hazai piacon működő vállalat telefonos megkérdezésével készített felmérésének az volt a célja, hogy fényt derítsen arra, miért maradhat el ilyen jelentős mértékben a hazai FMCG vállalatok átlagos nyereségessége a nemzetközi átlagtól. A vizsgálat megpróbálta megkeresni és megvilágítani a vállalati működésben azokat a pontokat, ahol a termelékenység növelésével a vállalatok profitja jelentősen emelhető lenne. Éppen ezért a felmérés középpontjában a szektor vállalatainak működését nagyban meghatározó ellátási lánc (supply chain) és annak hatékony működése állt.
A felmérés eredményei és következtetései 76 vállalat válaszai alapján készültek.

A vállalatok termelékenységének növeléséhez meg kell találni a működés azon területeit, amelyek a vállalat eredményességét leginkább befolyásolják – mondja Klaus D. Harrer a Czipin & Proudfoot Consulting ügyvezető igazgatója. A megkérdezett vállalatok 93%-a vélte úgy, hogy sikeres működése szempontjából az ellátási lánc hatékonysága döntő fontosságú. A supply chain a megkérdezett cégek 95%-ánál több mint 50%-os befolyással bír a termelékenységre. Nem kétséges, hogy ebben az esetben a tartalékok meghatározó részét az ellátási lánc megfelelő elemeinél kell keresni – állítja Klaus D. Harrer .

Az ellátási lánc leginkább problematikus területeiként a vállalatok 34%-a az értékesítést, 30%-a a logisztika-elosztás területét, 20%-a a készletezést, míg 16%-a a termelést értékelte. Akár készletmenedzsmentről, akár a direkt és indirekt értékesítési költségek arányáról, akár a szállítási útvonalak optimalizációjáról van szó, mind a termelékenység növelését vonzzák maguk után – tette hozzá a szakember.

A megkérdezett vállalatok saját ellátási láncuk hatékonyságát átlagosan 79%-osra értékelték. Többek között a szállítási határidők betartását átlagosan 87%-osnak, a szerződési feltételek betartását 85%-osnak, a rendelések kezelését pedig 62%-osnak ítélték.

A vállalatok beszállítóik kiválasztásánál a „minőség - szerződési feltételek - határidőre szállítás – ár” négyesfogatot tartják legfontosabbnak.
Beszállítóik értékelési szempontjai között a minőségi- és a mennyiségi teljesítési ráták túlsúlya (37, illetve 34%) mellett helyet kapott a számlapontosság (16%) és a rendelésteljesítési ráta (13%) is.

A vállalatok önértékelésének jelentősen ellentmond azonban vevőik, a kis- és nagykereskedelmi hálózatok véleménye, akik az 5 legjobban és 5 legrosszabbul teljesítő beszállítóik közötti különbséget 30 százalékpontra értékelik.
A beszállítók teljesítménye közötti igen jelentős különbség egy versenypiacon intő jel kell, hogy legyen – mondja Klaus D. Harrer . Ez az a „termelékenységi eresz”, ahol a milliárdok nagy része elszivárog. A különbségek csökkentése elemi érdek. Érdeke mind az eladói, mind a vevői oldalnak, mivel ez jövedelmezőségük meghatározója és érdeke a fogyasztónak is, aki részben helytáll a keletkezett látens veszteségekért.

Mindeközben a vállalatok 92%-a a beszállítóik felé támasztott igények növekedéséről számol be. Emellé - a beszállítók értékelése alapján - azonban nem látszik felzárkózni a tényleges teljesítés és az azzal kapcsolatos vevői elégedettség. A beszállítói oldalon a termelékenység növelése szükséges ahhoz, hogy a jelentős nagyságú rés szűküljön. A vevői oldalon pedig olyan átszervezésre, a tevékenységek újrafókuszálására van szükség, amely segíti a termelékenység növelését. Ilyen lehet a beszállítók értékelési rendszerének átalakítása, a szerződési keretek szigorítása vagy az ennek megfelelő szervezeti átalakítások megtétele.
A termelékenységi tanácsadó egyik legfontosabb feladata a célok meghatározásához szükséges szempontok feltárása és elfogadtatása a vállalattal. Ezután következik a vállalat egyéni adottságainak és környezeti kihívásainak megfelelő megoldások kialakítása - hangsúlyozza Klaus D. Harrer .

Az FMCG piacon működő vállalatok tehát egyidejűleg négy tendenciával szembesülnek. Miközben a vállalatok saját teljesítményüket magasra (79%) értékelik, jelentős értékesítési és logisztikai problémákkal néznek szembe. Ezzel szemben a vevői oldal 30%-os átlagos különbségről számol be a beszállítói oldalon, ergo az egyes beszállítók tényleges teljesítménye és vevőik értékelése között éles feszültség mutatkozik. A vállalatok 92%-a ugyanakkor a beszállítóik felé támasztott igények növekedéséről számol be. Mindent összevéve a hazai piacon működő vállalatok átlagos jövedelmezősége nagyban elmarad a hasonló piacok nemzetközi átlagától.
A fenti tendenciák eredőjeként a magyarországi FMCG piacon jelentős feszültségek és veszteségek jelentkeznek. A piac mintegy 1000 milliárd forintos nagyságát és a nemzetközi jövedelmezőséget figyelembe véve ez a veszteség évente mintegy 50-80 milliárd forint. A termelékenység növelése érdekében tehát elodázhatatlan a belső erőforrások mozgósítása – mondja a Czipin & Proudfoot Consulting.