A korábbi évekhez hasonlóan országspecifikus jelentéseket is publikált a Bizottság. Magyarország esetében kiaknázatlan digitális potenciálról beszélnek a Digital Decade-jelentés készítői, bár elismerik, hogy Magyarország haladt a digitális átalakulással. A legjelentősebb előrelépés 2022-ben a vezetékes, nagyon nagy kapacitású hálózat és az 5G lefedettség terén történt. Ugyanakkor a digitális infrastruktúra által kínált lehetőségek teljes körű kihasználása terén van lehetőség a továbblépésre, mint ahogy a lakosság digitális képességeinek javítása is kiemelt feladat. Szintén a tagországok rangsorának végén ragadt Magyarország a kkv-k digitalizációja kérdésében.
A brüsszeli jelentés kitér arra, hogy 2022. november 30-án a magyar kormány elfogadta az új Nemzeti Digitalizációs Stratégiát, amely összhangban van a Digitális Évtized Szakpolitikai Programmal. Szintén kiemelik, hogy Magyarország más tagállamokkal együttműködve feltárja az Európai Digitális Infrastruktúra Konzorcium (EDIC) létrehozásának lehetőségét a Nyelvtechnológiai Szövetségen belül, hogy közös infrastruktúrát alakítsanak ki a természetes nyelvfeldolgozás és nagyméretű többnyelvű modellek számára.
DIGITÁLIS KÉSZSÉGEK
A digitális készségek terén Magyarország továbbra is az uniós átlag alatt teljesít. Csak a felnőtt lakosság fele rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami jelentősen elmarad az uniós átlagtól és hosszú az út 2030-ra kitűzött 80 százalékos célig. Az IKT-szakemberek aránya a teljes foglalkoztatottságon belül kissé nőtt, de a 4,1 százalékos eredmény még így is elmarad az uniós 4,6 százalékos átlagtól. A nők aránya az IKT-szakemberek között 13,6 százalékkal a legalacsonyabbak között van az EU-ban. Az Unió javaslata szerint Magyarországnak többet kell tennie a digitális készségek fejlesztése terén, különösen a tanárok digitális kompetenciáját kell erősíteni, és több felnőttet is be kell vonni digitális képzésekbe.
