„Erre a kérdésre a válasz röviden a piac tehetetlensége. Az építkezések hosszú átfutási ideje miatt a kínálat jellemzően csak jókora, nem ritkán több éves késéssel tud alkalmazkodni a kereslet változásához” – magyarázza Valkó Dávid. Vagyis azok a lakások, melyeken a fejlesztők tavaly a kereslet növekedését várva elkezdtek dolgozni, még jó esetben is építés alatt vannak.

A lakáspiac tehetetlensége nem új jelenség, az elmúlt években is volt rá példa. A koronavírus-járvány kitörésekor például 2020-ban a kiadott építési engedélyek száma már befékezett (-36 százalék), viszont az épített lakások száma még jelentősen, 34 százalékkal emelkedett 2019-hez képest. Ezt követően 2021-22-ben egyre több építési engedélyt adtak ki, ám a lakásépítések száma érdemben nem tudott nőni. A 2008-as pénzügyi válság idején pedig egészen 2013-ig tartott, mire ez a két mutató elérte a mélypontot, ahonnan aztán 2015-től láttunk dinamikus emelkedést, itt is előbb a lakásépítési engedélyek számában. Vagyis a lakásépítési piacon nem egy-egy év adata mérvadó, hanem hosszabb, többéves ciklusokban gondolkodnak a befektetők a telekvásárlás, a tervezés, majd az engedélyek beszerzésétől a kivitelezésen át az értékesítésig.

A mostani helyzetben ugyan a múltbeli statisztikák nem néznek ki jól, de a piac egyöntetűen élénkülésre számít, 2026-ig biztosan. Ezt támogatja az is, hogy a kormány egészen 2030-ig meghosszabbította az újépítésű lakások kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsát. Emellett a rozsdaövezetekben még ezt az áfát is vissza lehet igényelni, vagyis gyakorlatilag forgalmi adómentesen épülhetnek új lakások, ami egyre több beruházó fantáziáját megmozgatja. Közben kereslet is van a modern, energiahatékony újépítésű ingatlanokra, melyek vásárlását egyre több támogatási elem és kedvezőbb hitelkonstrukció támogatja. Ebben a környezetben minden adott lenne az új lakások árának tartós emelkedéséhez, ezt viszont – több év alatt tízezres nagyságrendű új kínálatot generálva – mérsékelheti például a kormány új lakásépítési tőkeprogramja.