2024-ben 13 295 lakás épült Magyarországon, ez 29 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, ha pedig még messzebbről nézzük, akkor a felét sem érte el a 2020-as rekordév 28 ezer feletti adatának. Ennél kevesebb új lakást legutóbb 2016-ban építettek az országban a KSH statisztikája szerint, akkor a tízezret sem érte el ez a szám.
Ha az éven belüli lefutást nézzük, akkor az első negyedév kifejezetten gyenge volt, kevesebb mint 2800 épített lakással, a negyedik negyedévben viszont már közel 4600 volt ez a szám.
„A negyedik negyedév adata hagyományosan a legnagyobb a magyar piacon minden évben, ám a tavalyi volumen így is kilencéves negatív rekordot jelent. Bár a lakossági állampapírok jelentős kamatfizetésére és az újabb kormányzati ösztönzőkre készülve a fejlesztők egy éve sorra jelentik be új projektjeiket, a növekvő keresletre a kínálat csak hosszú átfutással reagál” – mutatott rá Valkó Dávid az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Ha nem csak az átadott lakásokat nézzük, akkor egyelőre a kiadott építési engedélyek számában sem látszik a fordulat. A KSH összesítése szerint a mintegy 20 500 engedély 4,7 százalékkal maradt el a 2023-as adattól, ennél is rosszabbul fest, hogy utoljára 2015-ben regisztráltak ennél kevesebbet. A negyedéves adatok alapján egyedül a harmadik negyedévben haladta meg a kiadott engedélyek száma az egy évvel korábbit, a három másik negyedévben alatta maradt.
Fotó: Depositphotos
Vagyis van némi ellentmondás a hivatalos statisztikák és a piaci szereplők beszámolói között, hiszen hónapok óta arról hallani, hogy még az egyébként is felfokozott várakozásokhoz képest is erősen indult a 2025-ös év a lakáspiacon. A kereslet élénkülését támogatja a lakossági állampapírok már említett kamatfizetése, emellett a kormány is egy sor újabb intézkedéssel igyekszik segíteni a lakáspiacot. De akkor miért láthatunk majdnem évtizedes mélypontot a számokban?