Erre utal, hogy miközben a használt lakóingatlanok iránti kereslet összességében stagnált Budapesten, a belső kerületekben 6-20 százalékkal nőtt az érdeklődések száma. A befektetők kedvencének számító új lakások esetében pedig több mint 40 százalékkal élénkült a fővárosi kereslet. Érdekes, hogy a befektetők egyik kedvencének számító VI. kerület, keresleti szempontból alulteljesít a belvárosi lokációkhoz képest, amiben szerepe lehet a nemrég megszavazott Airbnb korlátozásnak is.

Balogh László közölte azt is, hogy a saját célra vásárló vevők a legolcsóbbnak számító külső kerületeket vették célba, ahol szintén bővült a telefonos érdeklődések száma az eladó lakások és házak iránt.

“Ennek a folyamatnak a nyertesei a XVIII., XX., XXI. és XXIII. kerületek voltak. Továbbá az agglomeráció is nagyon népszerűnek mondható” – tette hozzá a szakember.

A Pest vármegyei eladó lakóingatlanok márciusban 19 százalékos, az első negyedévben 11 százalékos keresletélénkülést könyvelhettek el. Ez pedig azt mutatja, hogy a fővároshoz mért árkülönbségek miatt a vevők ismét felkapták az agglomerációs településeket. A legnagyobb mértékű keresletélénkülés Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Vas vármegyékben volt megfigyelhető márciusban, ahol 35-41 százalékkal nőtt éves összevetésben az érdeklődések száma.

Lassult a befektetők intenzitása, lépéskényszerbe kerülhetnek az eladók

Balogh László szerint bár a befektetők pörgették a budapesti lakáspiacot az év elején, az aktivitásuk lassulni kezdett. Márciusban ugyanis havi szinten csak az V. kerületben nőtt a kereslet a fővárosban, és az éves növekmény mértéke februárhoz képest is lassult a belvárosi kerületekben.