A kormány első száz napos programja szociálpolitikai-jóléti intézkedésekkel volt tele, amelyet most, a költségvetési törvény módosítása keretében fogadott el az Országgyűlés. A törvénymódosítások következtében sokan jól járnak: így például a nyugdíjasok, az átlagkeresettől kevesebbet kereső munkavállalók, a tanárok, az orvosok, az egyetemisták. A vállalkozók számára a választási kampány során beígért változásokra azonban még várni kell, ezeket őszre ígéri a kabinet.

Az augusztustól-szeptembertől megvalósuló jóléti intézkedések nettó 160 milliárd forintjába kerülnek az államkasszának, amelyből az egyik legnagyobb tételt a nyugdíjasok egyszeri, 19 ezer forintos juttatása jelenti. Ugyancsak sokba kerül a költségvetésnek a minimálbér adómentessé tétele a munkavállalók körében, ez idén közel 40 milliárd forint bevételkiesést jelent. Az alkalmazottakat megillető adójóváírás ugyanis szeptembertől az elszámolt bér 18 százalékára, maximum havi 9000 forintra emelkedik, szemben a jelenlegi 10 százalékkal, illetve havi maxium 3 ezer forinttal. S bár a vállalkozóknak saját jövedelmük után nem jár az adójóváírás, azonban alkalmazottaikra már vonatkoznak a kedvező szabályok. Ami azt is jelenti, hogy a bérszámfejtő programok átállításáról érdemes időben gondoskodni az egyéni és a társas vállalkozóknak is. A szabályozás szerint a megemelt adójóváírást először a szeptember hónapra járó bér után lehet alkalmazni, amit szeptember végén kell számfejteni.

A gyermekes családok terheit csökkentendő augusztusban kéthavi családi pótlékot kapnak az arra jogosultak. Döntöttek a képviselők arról is, hogy szeptembertől 20 százalékkal emelik a családi pótlékot. Ugyancsak ezen időponttól 30 százalékkal növelik a hallgatói ösztöndíjakat. A kedvező intézkedések között van az is, amely szerint júliustól eltörlik a televíziókészülékek után fizetendő üzemben tartási díjat.

A közalkalmazottak körében soha nem tapasztalt béremelés valósul meg szeptember elsejétől: a pedagógusok, az oktatásban, a szociális és egészségügyi ellátásban dolgozók mintegy 50 százalékos béremelést kapnak, ami bruttó 90 milliárd forint kiadással jár a költségvetésnek. A pályakezdő diplomások havi alapbére minimum 100 ezer forint lesz.

Módosítják a jegybankról szóló törvényt is, amelynek lényege, hogy a kormány több beleszólást kap az MNB döntéseibe, ráadásul létrehoznak egy kormányhű felügyelőbizottságot, amelynek tagjait az Országgyűlés és a pénzügyminiszter jelöli ki.

Változik a jövedéki adótörvény is: a szőlőtermelők már augusztus elsejétől kikerülnek a jövedéki adótörvény hatálya alól. A palackos borokra a jövő évtől nem kell zárjegyet tenni, a kannás borokra pedig hivatalos zár kerül. Ugyanakkor a vendéglátóhelyek számára növelik az adminisztrációs előírásokat: nekik ugyanis napi nyilvántartást kell vezetniük a jövő évtől a bor, az alkoholtermékek, és az egyéb italok értékesítéséről is.