A társadalmi-gazdasági, valamint a környezeti tényezők, a gazdasági növekedés, a munkaerő-piaci helyzet, az iskolázottsági szint, a keresetek, a jövedelmek színvonala és egyenlőtlenségei az idevonatkozó szakirodalom szerint egymással szoros kölcsönhatásban befolyásolják a népesség életmódját, egészségmagatartását, fogyasztási szokásait, egészségügyi kiadásait stb.
Az egészségi állapotot, – egyes szakirodalmi adatok szerint – több mint 40 %-ban határozza meg a népesség életmódja, egészségmagatartása.
Az egészségügyi ellátás szerepe az egészségi állapot alakulásában a WHO és egyéb szakirodalmi források becslése szerint 11-18 %-os.
A kiadvány az egészségi állapot és az azt befolyásoló tényezők közötti kapcsolatokat matematikai-statisztikai módszerek alkalmazásával illusztrálja.
Sikerült egyértelmű összefüggést kimutatnunk a vásárlőerő-paritáson számított GDP és a születéskor várható átlagos élettartam, az egy főre jutó GDP, illetőleg a csecsemőhalálozás, a munkanélküliségi ráta, valamint a keringési rendszer betegségei, az agyérbetegségek és az agyvérzés okozta halálozás, az ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya és a születéskor várható átlagos élettartam, az iskolai végzettség és a születéskor várható átlagos élettartam, valamint a munkaképes korú lakosság havi nettó átlagkeresete és a férfiak 45 éves korban várható átlagos élettartama között.
