A fő makrogazdasági célszámok közül a felmérés szerint idén egyedül az inflációs cél teljesülhet, jövőre pedig szerintük még az is csak majdnem. Mindez jelentősen rosszabb képet mutat, mint egy évvel ezelőtt gondolták a szakértők.

Tartósan erős árfolyam, sáv elleni várakozás
Az elemzők szinte egyöntetű véleménye, hogy a forint erősödése tartós és nem átmeneti folyamat, bár többen is voltak, akik arra is felhivták a figyelmet hogy a gyenge gazdasági mutatók miatt akár jelentős árfolyamingadozásokra is számithatunk jövőre. A trend azonban a legtöbb elemző szerint az, hogy a forint a lebegtetési sáv felső szélének közelében marad.
Ezév végére az elemzői konszenzus a jelenlegi szinthez közeli, 236.05 forintos árfolyamot vetit előre az euro ellen, 2.17 forinttal erősebbet, mint azt egy hónapja várták. A konszenzus január végére 235.73 forint, 1.94 forinttal erősebb a korábbi várakozásnál, a jövő év végére szóló előrejelzés pedig 2.63 forinttal erősebb, 235.58 forint/euro. Három londoni elemző a jövő év végi árfolyamra egyenesen a lebegtetési sáv szélén, a 234.69-es szinten felül eső árfolyamot jósolt, ami jelzi, hogy a jelenlegi lebegtetési sáv szerintük akkor már nem létezik majd.

A forint sávját az EU árfolyamrendszerébe (ERM) való belépéskor, várhatóan 2004-ben mindenképpen újra kell szabni. A felmérés tanusága szerint egyelőre kisebbségben van az a vélemény, hogy a forintot erősitő spekuláció hatására az ország kénytelen lesz még jövőre áthelyezni a forint sávját egy még erősebb árfolyamot megengedő szintre. Nyolc elemző szerint 2004-ig nem kerül sor ilyen lépésre, ahogy azt az MNB és a kormány igérte. Három londoni elemző szerint azonban már 2003-ban eltolják a sávot vagy szabadon lebegtetik a forintot, és további három közép-európai elemző sem zárta ezt ki. A sáv széle elleni lehetséges spekulációs támadás erejét azonban vélhetően a nyugati elemzők véleménye fogja majd befolyásolni.

Mit mondtak korábban?

















-- 2 --





Kamatcsökkentés már januárban



A 18 válaszadó között szinte egyöntetű a vélemény, hogy idén az MNB már nem nyúl újra kamataihoz, egyedül a GKI vár 100 bázispontos további csökkentést a 8.5 %-os alapkamatban még 2002-ben, mégpedig az év utolsó napjára.

A jövő év első hónapjaira azonban valamennyi elemző kamatlefaragást vár, és 15 elemző közül 10 szerint erre már januárban sor kerül: hatan 50, négyen pedig 100 bázispontos vágásra számitanak. A konszenzus szerint nem lesz gátszakadásszerű kamatcsökkentés jövőre, bár összességében fél százalékponttal több vágást vár a piac 2003 végéig, mint egy hónapja. Ez a jövő év végén 7.25 %-os jegybanki alapkamatot jelentene.

A valamivel nagyobb lazitás az előrejelzések szerint nem eredményez magasabb inflációt, bár a konszenzus vélemény szerint az infláció jövő év decemberében valamivel meghaladja a 4.5 %-os jegybanki célt. A konszenzus előrejelzés 13 bázisponttal csökkent a novemberi szintről, 4.83-ra, de belül maradt a június óta minden egyes hónapban megtartott szűk, 4.8-5.0 %-os sávon.

A közeljövőnél maradva, az átlagelőrejelzés szerint az infláció a novemberi 4.8 %-ról decemberben 5.1 %-ra nő, majd januárban az eddig figyelembe vett áremelkedésekkel együtt is csökken, 4.9 %-ra. A többi januárban publikálandó fő adat azonban nem lesz ilyen szép. Az államháztartás 2002-es EU-sztenderd (ESA 95) hiánya a konszenzus szerint 1519 milliárd forint lesz, a GDP 9 %-a. A folyó fizetési mérleg hiánya pedig novemberben 288 millió euróval nő, 2.99 milliárd euróra, vagyis gyakorlatilag eléri a 2003-as költségvetési törvényben az egész évre prognosztizált szintet.



Gazdaságpolitikai célok



Visszatekintve, a 2002-es fő mutatók az infláció kivételével várhatóan mind rosszabbak lesznek, mint a kormányzati prognózisok, vagy akár az elemzők egy évvel ezelőtti előrejelzései. Az elemzők szerint a célok jövőre sem teljesülnek.

A 2002-es fizetési mérleg hiányra például eredetileg 2-2.5 milliárd euro volt a kormányprognózis, 2001-ben a várakozásoknál sokkal kisebb volt a hiány, 1.248 milliárd euro, erre az évre viszont már 3.41 milliárd euro hiányt vár a konszenzus (a GDP kb. 5.1 %-a a tavalyi 2.2 %-kal szemben). Pedig egy évvel ezelőtt még az elemzők is csak 1.81 milliárdot valószinűsitettek. A jövő évre pedig 3.77 milliárd a konszenzus, lényegesen a kormányzat 3 milliárd eurós előrejelzése felett.

Az IMF-sztenderd szerinti (a ma használt) államháztartási hiányt a kormány annak idején 505 milliárd forintra tette, az elemzők egy éve 526 milliárd forintra, de minden bizonnyal 1000 milliárd forint felett lesz, EU-sztenderd szerint pedig 1500 milliárd felett, ami jövőre 1013 milliárd forintra csökkenhet. Ez utóbbi adat azonban a GDP 5.5 %-ára rúgna, szemben a tervezett 4.5 %-kal, mág akkor is, ha a GDP jövőre a kormányzati előrejelzésnek megfelelően 4.4 %-kal nő, és eléri a 18,500 milliárd forintot.







-- 3 --





A GDP-növekedéssel kapcsolatban azonban az elemzők ebben a hónapban még a korábbiaknál is pesszimistábbá váltak, és a jövő évre már csak 3.74 %-ot várnak, azaz a múlt hónapban előrejelzettnél 22 bázisponttal kevesebbet. A hamarosan véget érő évre a konszenzus változatlanul 3.28 %, a kormányzat eredeti 4 % feletti várakozásánál jóval alacsonyabb. Ha ezeket a számokat az elemzők egy évvel ezelőtti várakozásaival vetjük össze, kiderül, hogy a gazdaság ezeknél is jóval gyengébben teljesit: tavaly decemberben 2002-re 3.84, 2003-ra pedig 4.56 %-os növekedést vártak. Hasonlóan kiábránditó az ipari termelés növekedésének a szintje (ld. melléklet).

Az egyetlen vigaszt az infláció nyújthatja. A decemberre előrejelzett szint (5.06 %) belül van az MNB 3.5-5.5 %-os célsávján, és ezzel az MNB az inflációcélzó rendszer tavaly nyári bevezetése óta másodszor is eltalálná az év végi célt. Mi több, ez az adat annál is jobb, amit az elemzők egy éve vártak (5.41 %).

Általánosságban is elmondható, hogy az elemzők az elmúlt két évben mindig valamivel magasabb inflációs szintet jeleztek előre a jegybanknál, de nem lett igazuk. (Ami persze nem jelenti, hogy a jövőben sem lesz, csak mutat egy trendet). Igy van ez a jövő évet illetően is. A jegybank célja 4.5 %, az elemzői konszenzus pedig 4.83 %.

A kormányzati tervnél magasabb szinten prognosztizált államháztartási hiány mindenesetre azt jelezheti, hogy az elemzők a kormánynál nagyobb inflációs nyomást látnak előre.

Lassabb kamatkonvergencia jövőre



Érdekes összevetni az egy évvel ezelőtti és a mostani elemzői várakozásokat az állampapirhozamokról. Azt gondolhatnánk, hogy a közelmúlt jelentős hozamcsökkenései jelentősen átrajzolhatták a konvergencia képét, pedig nem. A hároméves államkötvény 200 végi hozamára például most 7.16 %-ot várnak (Dec 20-án 7.27 % volt az ÁKK-kamat), hajszálpontosan ugyanannyit, mint egy éve. A 12 hónapos kincstárjegynél szinte ugyanez a helyzet: most 7.53 % a várakozás (Dec 20: 7.48) , egy éve csak némileg magasabb, 7.7 %.

A 2003 végére várt hozamszintek azonban már jelentősebben az egy éve prognosztizált felett vannak: a hároméves kötvény esetében 6.54 illetve 6.23 %, a 12-hónapos kincstárjegynél pedig 6.91 és 6.54 %. (Pedig ebben a hónapban még csökkentek is a konszenzusok, a kötvényre 10, a kincstárjegyre pedig 27 bázisponttal.) Az idei évre várt konvergencia tehát megtörtént, a jövő évre azonban lassabb közeledést látnak előre az elemzők a korábban reméltnél az EU jóval alacsonyabb kamatszintjeihez.