Az információs technológia, a gépipar, az agrár-együttműködés, az infrastruktúra és a turizmus kétoldalú fejlesztésének lehetőségét vizsgálta Budapesten a Magyar-Kínai Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság a szeptember 21-én tartott tanácskozáson. A kormányközi bizottság társelnökei - Gilyán György, a GKM közigazgatási államtitkára és Zhang Zhigang kínai kereskedelmi miniszterhelyettes - a megbeszélést követően kijelentették, Magyarország még nem kapta meg a kínai féltől a búza kivitelére vonatkozó korlátozás feloldását, bár az erre vonatkozó ígéret változatlanul él. A bizottság az együttműködést kiterjeszti az üzleti infrastruktúra kiépítésére, a befektetési és kereskedelemfejlesztési intézmények, valamint a pénzügyi, banki együttműködés fokozására is.
A 2005. első félévi magyar adatok szerint Magyarország Kínába irányuló exportja 166 millió dollár volt, ami 35%-os csökkenést jelent 2004. hasonló időszakához képest. A Kínából származó magyar import a duplájára nőtt, így 1 850 millió dollárt ért el. A magyar-kínai kereskedelmi forgalom összesen 2 016 millió dollárt tett ki, ami 175%-os növekedést jelent. A 2004. évi magyar adatok szerint Magyarország Kínába irányuló exportja 390 millió dollár volt, ami megkétszereződött 2003-hoz képest. A Kínából származó magyar import 2,87 milliárd dollárt ért el, ami az előző évi adatokhoz képest 2,5-szeres növekedést mutatott.
A magyarországi (és kínai) külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok meghatározó szerepet játszanak a magyar-kínai kereskedelmi forgalomban, ami elsősorban elektronikai, mobil telekommunikációs, számítástechnikai eszközök és autóalkatrészek forgalmában jelenik meg (például Audi, Flextronics, Nokia).
Kínában magyar bejegyzésű tőkével több vegyes vállalat működik, ezek többsége azonban magyarországi kínai vállalatok befektetése. A befektetett tőke szerény mértékű, statisztikai adatok szerint a Kínában levő magyar beruházások összege 61 millió dollár volt. Magyarországon mintegy 3000 kínai alapítású cég működik. Ezek túlnyomó többsége ruha- és cipőkereskedelemmel foglalkozó kisvállalat, illetve étterem. De több nagy kínai külkereskedelmi vállalat is létesített irodát Magyarországon. Kínai statisztikai adatok szerint a Magyarországon levő kínai befektetések értéke körülbelül 120 millió dollár (ez nem tartalmazza a Bank of China befektetését). A kínai nagyvállalatok egy része elérte a multinacionális céggé váláshoz szükséges nagyságot, fejlettséget, illetve kinőtték a kínai piacot. A legtöbb nagy kínai gyártó globális tervekkel rendelkezik, és ezek része külföldi gyártóbázisok létrehozása az észak-amerikai és az EU piacon való részesedés szerzése érdekében.
