Európa új politikai elitje úgy ítéli meg, 2010-ig kivitelezhetetlenné vált a lisszaboni célok elérése, ezért a 2004 novemberében elfogadott harmadik Kok-jelentés - a világ legversenyképesebb tudásalapú társadalmának és gazdaságának víziója helyett - már új célok és prioritások, elmaradt mélyreható strukturális reformok bevezetését javasolja. Az új, reálisabb alapok lefektetésére az i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért programjában került sor.

Magyarországon 2003 és 2004 között alakították ki az infrastrukturális feltételek, a törvényi háttér és a cselekvést meghatározó stratégiát, azaz ekkor rakták le az e-kormányzat alappilléreit. Az első állomás a Miniszterelnöki Hivatal keretein belül létrehozott Elektronikuskormányzat-központ felállítása volt 2003 júliusában, majd a hazai fejlesztések alapját jelentő E-kormányzat 2005 stratégia kidolgozása.

Uniós elképzelések

Az Európai Unió e-kormányzati törekvései 1995-ben indultak el, az IDA - az adminisztrációk közötti adatcserét koordináló EU-program - keretében. Ez felelős a legfontosabb e-kormányzati folyamatokért, ez hangolja össze a legmagasabb, európai szinten a szolgáltatóoldali (back-office) folyamatokat, a standardizációt és a páneurópai szolgáltatásokat. A program 1999-ben kezdődött második szakasza a rendszer működőképességének javítását és a transzeurópai telematikai szolgáltatások fejlesztését tűzte ki célul.

Az e-kormányzat ekkor - a nemzeti szintet meghaladó politikai tervezések, valamint az átfogó stratégiai dokumentumok szemszögéből nézve is - az egyik legfontosabb területté emelkedett, tervezésének új irányvonala azonban már a Barroso-bizottság működéséhez köthető.

Az új irányvonal három pilléren nyugszik: a közigazgatás modernizációja - célja a nyitott és transzparens közigazgatás megteremtése, amely a demokratikus alapokra helyezett, széles körű befogadást segíti elő -, innovatív - személyre szabott, a társadalmi bevonást elősegítő és költségkímélő on-line - kormányzati szolgáltatások kialakítása, valamint a páneurópai közigazgatási alkalmazások elterjesztése. Ugyanis a kormányzati hálózatok közötti kölcsönös együttműködés és a működőképes integrált rendszerek megteremtése feltételezi a páneurópai dimenzióban kialakított e-kormányzati folyamatokat.

Mindezeken belül a 2006-2010-es évek közötti időszak prioritásaiban a következők fogalmazódnak meg: elektronikus azonosítás és hitelesítés a közszolgáltatásokban, európai digitális állampolgárság, közösségi interoperabilitási előírások, a PPP-modell erősítése, e-közigazgatás társadalmi hatásainak vizsgálata, mérési keretek meghatározása, a többszintű e-közigazgatási szolgáltatások közötti mélyebb integráció megteremtése.

Folytatás a Piac és Profit novemberi számában.