Határtalan hatások
Hetekig tartó, több tízezres tüntetések, mobiltelefonnal felvett és az interneten terjesztett videók, egyik országról a másikra terjedő megmozdulások az évtizedek óta hatalmon lévő rezsimek ellen - vagyis korábban elképzelhetetlen események sora történt meg az elmúlt hónapokban Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Bár három hónap múltán közel sem létszik a folyamat vége, egy biztos: valami új kezdődik. Látnunk kellett ugyanakkor, hogy ezekben az országokban a politikai válság akut szakaszba érkezésében a demokratikus deficiteken, belső feszültségeken kívül az élelmiszer-infláció játszotta a főszerepet. Az árak elszabadulása nemcsak az arab világban, hanem más országokban - Kínában, Indiában, de Nyugat-Európában - is valós veszély, és nem csak azért, mert az arab térségben zajló események következtében az olaj drágább lett. Újabb intő jel: a világ különböző pontjain zajló eseményeknek mindenütt vannak következményei. Tovább az összeállításhoz...
Magyarország: átszervezés alatt
Jelentős, szerkezeti átalakításnak nevezett változásokat harangozott be a március elsején ismertetett Széll Kálmán Terv, majd a hat nappal később közzétett, az előző dokumentum „politikai tézisein" alapuló, Magyarország strukturális reformprogramja 2011-2014 címet viselő angol nyelvű publikáció. A bejelentett intézkedések hazai és nemzetközi visszhangja visszafogott optimizmusról tanúskodott: az irányt jónak, a megvalósítást kockázatosnak tartják az elemzők, akik udvariasan fölvetették a konkrétumok hiányát is. Hasonlóan jelentős hatása lenne annak is, ha Magyarország csatlakozna az Euro Plusz-paktumhoz, ám a magyar miniszterelnök ezzel ellentétes döntést hozott. Milyen hatása lehet a következő években a Széll Kálmán Tervbe foglalt tervezett intézkedéseknek, s milyen annak, ha kimaradunk az európai integrációt szorosabbra fogó megállapodásból? Tovább az összeállításhoz...
Út a pénzhez
Első ránézésre a legkisebb cégek méltán bizakodhatnak: az Új Széchenyi Terv eddig megjelent pályázatainak jelentős részéből kiszorulnak a nagyvállalatok, a kisebbek belépési korlátai pedig enyhültek. Újdonságként megjelentek a kombinált források, amelyek a vissza nem térítendő támogatások mellé kedvezményes hiteleket kínálnak a mikroszféra számára. A szakértők egy része üdvözli az újításokat, mások viszont úgy vélik, csupán marketingfogás, a program kevéssé alkalmas a kkv-k versenyképességének javítására, és a pályázati rendszer hibájaként eddig emlegetett strukturális problémák jelentős részében továbbra sincs változás. Tovább az összeállításhoz...
Csak pozitívan!
A versenyképességhez elengedhetetlen, hogy egy cégben a vezetőtől az utolsó alkalmazottig mindenki képességei legjavát nyújtsa. A pozitív pszichológia szerint ennek eléréséhez a dolgozó jóllétére kell hatással lenni. Kutatások bizonyítják, hogy a vállalkozások által vágyott jellemzők - a jó teljesítmény, a kezdeményezőkészség, az elkötelezettség - megléte szoros összefüggésben van ezzel. A munkaadóknak nemcsak a gyengeségek fejlesztésével, hanem az erősségek megerősítésével és a jóllét állapotának megteremtésével is foglalkozniuk kell. Tovább a cikkhez...
A szkeptikus környezetvédő
A klímadiskurzus egyik legellentmondásosabb alakja, aki a 2009-es koppenhágai klímacsúcs alatt azzal az agitatív címmel írt glosszát a New York Timesnak: „Ne fáradj a kibocsátáscsökkentéssel!". A 46 éves dán közgazdászprofesszor, Bjorn Lomborg úgy látja, pusztán kibocsátáscsökkentéssel nem vehetjük elejét a globális felmelegedésnek. Szerinte fejlesztenünk kellene, nem az emissziót regulázni és adóztatni: a zöld energiákat olcsóvá tenni, nem a fosszilist drágítani. Tovább a cikkhez...
