A Coface Hungary legújabb elemzése szerint 2005-ben 5,8 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos különféle cégeljárások száma. A vállalatok tulajdonosai által kezdeményezett cégmegszüntetések, a végelszámolások száma kiugróan, több mint 11 százalékkal emelkedett.
Bár szigorúan véve a három eljárástípus közül csak a csődök jelentenek végleges fizetésképtelenséget, a hazai gyakorlat alapján a felszámolás alá kerülő cégeknél is elhanyagolhatóan alacsony a hitelezői megtérülési lehetősége. Tapasztalataink szerint a végelszámolások közel 90 százalékát is a társaság fizetésképtelensége miatt kezdeményezik a tulajdonosok - emelte ki Mikael C. Szabo, a Coface Hungary csoport ügyvezetője. Emiatt elemzésünk e három eljárástípus gyakoriságát együttesen, a fizetésképtelenségi problémák mutatójaként vizsgálta - tette hozzá.
A megyénkénti esetszámot vizsgálva kiderül: az eljárások közel 13 százalékát Budapesten folytatják le, miközben a második helyen álló Pest megyére már csupán az ügyek 3,5 százaléka jut. Mindezt jórészt az magyarázza, hogy a legtöbb hazai társaságot a fővárosban jegyzik be, így a különféle fizetésképtelenségi eljárásokat is itt, az illetékes cégbíróságnál kezdeményezik. Ezt jól mutatja, hogy az ügyek 67,1 százalékát Budapesten, illetve Pest, Hajdú-Bihar, Csongrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében folytatják le, ahol a hazai vállalkozások nagyjából azonos része, 67,7 százaléka működik.
A tavalyi adatokat 2004-hez viszonyítva az látszik, hogy Fejér megyében 57, Komáromban 29, míg Somogyban 28 százalékkal ugrott meg az eljárások száma. Eközben Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyében közel 20, Csongrádban pedig több mint 56 százalékos csökkenést regisztráltak.
#page#
Figyelembe véve az adott megyékben bejegyzett vállalatok számát, kiderül: miközben átlagosan a cégek 2,8 százaléka kerül bajba, Hajdú-Biharban és Nógrádban ez az arány majdnem kétszeres, közel 5 százalék. Ezalatt Vas és Győr-Moson-Sopron megyében a mutató a 2 százalékot sem érte el.
A legtöbb fizetésképtelenségi eljárást az építőiparban, az üzleti szolgáltatások területén, a kereskedelemben, illetve a turizmusban és a vendéglátásban regisztrálták. Ezek együttesen az esetek 49,3 százalékát adták. Ez nagy számarány jól magyarázza, miért hallunk szinte naponta olyan nehéz helyzetbe került cégről, amely ezen iparágakban működik.
Koránt sem igaz azonban, hogy ezek volnának a legrosszabb helyzetben lévő ágazatok. Ha figyelembe vesszük az adott szektorban működő vállalkozások számát is, kiderül: miközben országos átlagban a vállalatok 2,8 százaléka ellen kezdeményeztek 2005-ben valamilyen fizetésképtelenségi eljárást, a húsfeldolgozásban ez az arány 6, a textiliparban 5,7 az építőiparban pedig közel 4 százalék. Ugyanakkor az energetikában, környezet-gazdálkodásban, az üzleti szolgáltatásoknál és az ingatlan-gazdálkodásban csak a vállalatok 1-1,7 százaléka kerül bajba.
Az adatok azt mutatják, hogy a gyakran a nehéz helyzetben lévő szektorok között emlegetett kereskedelem és a vendéglátás, illetve mezőgazdaság fizetési nehézségek szempontjából átlagosnak tekinthető. A ritkán idézett gép- és faipar azonban, különösen a kisebb, kevésbé ismert cégek gondjai miatt, az országos átlagnál jóval nehezebb helyzetben van.
