A 24 országban 138 belső ellenőrzési vezetővel készített felmérésből kiderül, hogy számukra a legnagyobb kihívást a speciális szaktudással rendelkező emberek alkalmazása jelenti. Azoké a munkatársaké, akik a folyamatosan változó és az újonnan felmerülő kockázatok kezelésének szakértői.

Ebből is kiolvasható, hogy a legnehezebb feladat a toborzás és megtartás jelenti az olyan speciális szaktudást igénylő pályákon, mint az IT, a visszaélések, valamint az üzleti és működési kockázatok. Szintén ezek azok a területek, amelyek a válaszadók szerint vállalatuk számára a legnagyobb kockázatot jelentik. (A vállalati csalások legtöbbjét a cégvezetés tagjai követik el - a tipikus csaló 36 és 55 év közötti férfi, aki már több mint hat éve a cégnél dolgozik, kivívta a felső vezetők bizalmát, és maga is vezető pozícióban van)

Sikeresebb lehet a cég

"Az elmúlt évtizedben Magyarországon is kialakultak azok a hazai nagyvállalatok, amelyek már regionális vagy globális jelenléttel rendelkeznek. Ezen vállalatok vezetősége számára fontos üzenete a felmérésnek, hogy a belső ellenőrzés kiemelten képes a központi vezetést a vállalat céljainak elérésében támogatni, amennyiben a belső ellenőrzés számára a megfelelő szervezeti státuszt és a szükséges speciális szaktudás megszerzésének lehetőségét a globális multinacionális vállalatok gyakorlatával összhangban a hazai felső-vezetés itthon is biztosítja. Ekkor a belső ellenőrzés az üzleti és működési kockázatokról adott visszajelzésein valamint speciális vizsgálatain keresztül sikeresen tud hozzájárulni a vállalati célok eléréséhez és így a tulajdonosok és a felső-vezetés sikeréhez." - írja közleményében Réthelyi László, az Ernst & Young Üzleti Kockázatkezelési Csoport (Business Risk Services) vezetője.

A válaszadók több mint egyharmada nem rendelkezik képzett munkaerővel a visszaélés-megelőzés és -feltárás területén. Emellett további képzettségbeli szakadék mutatkozik a tranzakciók és az adózás kérdéseiben is.

A felmérés rámutat arra, hogy a belső ellenőrzési csapatoknak jelentős átszervezésre van szükségük ahhoz, hogy a pénzügyi beszámolókészítés megfelelőssége terén meglévő jártasságukat az üzleti/működési kockázatok kezelésére is kiterjesszék. Így a belső ellenőrzés a vállalat számára nagyobb hozzáadott értéket állíthat elő, megfelelve ezzel az érdekelt felek növekvő várakozásainak.