A magyar felnőttek csaknem fele autóval indul munkába, de az Alföld települései ma is Európa élvonalába tartoznak a kerékpározásban – derül ki a Mobilissimus elemzéséből, amely a 2022-es népszámlálás közlekedési adatait dolgozta fel. Az országos kép egyszerre mutatja a növekvő autóhasználatot, a budapesti agglomeráció kombinált közlekedését és az alföldi kerékpáros hagyomány erejét – írja Gertheis Antal közgazdász, a Mobilissimus ügyvezetője.
A szakértő szerint a jövedelmek növekedése és az úthálózat fejlesztése ösztönzi a gépjárműhasználatot, ami egyéni szinten segítheti a mobilitást, de ha a közlekedéspolitika nem tart lépést, a torlódások és a parkolási gondok elkerülhetetlenné válnak.
A kerékpár és a vasút együtt lehet a jövő nyertese
A Mobilissimus szakértője szerint a nagyvárosokban a közösségi közlekedés fejlesztése mellett a parkoláspolitika és a forgalomszabályozás segíthet visszafogni az autóhasználat növekedését, míg a kisebb településeken az igényvezérelt, rugalmas közlekedési rendszerek biztosíthatják az alapvető elérhetőséget.
Különösen ígéretes a vasút és a kerékpár kombinálása: Albertirsán például naponta mintegy négyszázan váltanak bicikliről vonatra. Sokaknak talán meglepő, mégis igaz, hogy az Alföldön a kerékpárhasználat európai szinten is kiemelkedő: itt a legfontosabb feladat annak elérése, hogy a kerékpározás megtartsa vonzerejét. „Könnyebb megőrizni a meglévő szokásokat, mint később újra felépíteni őket” – hangsúlyozza Gertheis Antal.
A munkába és iskolába járás kérdésében nem hagyható figyelmen kívül a foglalkoztatók és az oktatási intézmények – illetve fenntartóik – szerepe. A telephelyek elhelyezkedése, környezetük kialakítása, valamint a pénzügyi és egyéb ösztönzők egyaránt befolyásolják, hogy ki milyen közlekedési módot választ. Ezeket a tényezőket munkahelyi és intézményi mobilitástervezés keretében lehet feltárni és tudatosan fejleszteni. Gyakorlatba ültetésükre jó példák az egyre terjedő iskolautca-, bicibusz- vagy lábbusz-kezdeményezések.
