A regionális különbségek itt is jelentősek. Afrikában 2025-ben a népesség több mint fele (56,6 százalék) számára jelentett kihívást az élelmezésbiztonság közepes vagy súlyos szinten, szemben az ázsiai 20,3 százalékkal, a latin-amerikai és karib-térségi 22,9 százalékkal, valamint az észak-amerikai és európai 8,7 százalékkal. A probléma továbbra is gyakoribb a vidéki térségekben, mint a városi vagy agglomerációs területeken. Emellett változatlanul aránytalanul nagyobb mértékben érinti a nőket, bár a nemek közötti különbség 2025-ben valamelyest csökkent.

Az éhezés a közel-keleti konfliktus tükrében

Az éves jelentés a közel-keleti konfliktus fényében frissített előrejelzéseket is közöl az éhezés következő öt évben várható alakulásáról. Attól függően, hogy meddig tart a válság élelmiszer-inflációra gyakorolt hatása – amit a magasabb energia- és műtrágyaárak okoznak –, 2030-ban még megközelítőleg 510–520 millió ember éhezhet. Ez meghaladja a konfliktus előtti forgatókönyvben szereplő 503 milliós alacsonyabb becslést, de így is az alultáplált emberek száma várhatóan 20 százalékkal csökken globális. Az előrejelzések azonban nem veszik figyelembe az egyéb lehetséges kedvezőtlen tényezőket, köztük az olyan szélsőséges időjárási jelenségek hatásait, mint az El Niño 2026-ban és 2027-ben, amelyek tovább súlyosbíthatják a helyzetet.

A jelentés társszerzői – az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), a Világélelmezési Program (WFP) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – arra figyelmeztetnek, hogy a 2026-os közel-keleti konfliktus, a szélsőséges időjárási jelenségek, valamint a fejlesztési támogatások és a humanitárius finanszírozás csökkenése veszélyezteti a globális éhezés felszámolása terén elért eredményeket.