A jelenlegi válságban minden cégnek el kell gondolkoznia a struktúraváltáson, melybe beletartozik az is, hogy módszeresen áttekintenek minden költséget - közölte Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte egy alaposabb vizsgálat során biztosan találni olyan kiadást, amelyből lehet faragni, márpedig ez a jelenlegi időszakban akár létkérdés is lehet. Példaként elmondta, hogy saját vállalatánál egy kis kutakodással olyan takarító céget sikerült megbízni, amely a korábbinál 50 százalékkal olcsóbban végez el háromszor annyi munkát. Ugyancsak segítheti a cégek megmaradását a "több lábon állás", ha például nem csak egy cégnek szállítanak alapanyagot.

A probléma megoldását nem segíti az a tipikus magyar felfogás sem, mely szerint mindig önmagunkon kívül keresünk hibát, mondván "amit én csinálok az rendben van, de a világ körülöttem egy csőd" - jelentette ki Pozvai Zsolt, a Develor tanácsadó Zrt. vezérigazgatója. Ilyenkor meg kell lépni a szükséges lépést: "ha padlólapokat gyártok, de azt mostanában nemigen keresik, akkor két út is előttünk áll: az egyik, hogy leviszem a minőséget és olcsóbban adom, vagy pedig luxust árulok, hiszen a minőség iránt a válságban is megvan a kereslet. Egy másik példa szerint, ha eddig a lakossági ügyfeleknek árusítottam, akkor most az intézmények felé is nyitni kell. A lényeg, hogy merjük keresni az új vevőkört, az új lehetőségeket." Pozvai szerint ez a fajta újragondolás nincs meg a magyar cégekben és félő, hogy sokan csak akkor fogják meglépni ezeket a lépéseket, amikor már megindul a gazdasági növekedés - ez pedig már késő, hiszen "növekedésre felépített szervezet kell".

Együttműködés nélkül nem megy

Az elmúlt időszak olyan sztereotípiáknak is köszönhető, hogy egy vállalatvezetőnek három évente le kell cserélni a gépjárművét, különben azt hiszik róla, hogy csődben van, vagy a hitelből fogyasztás - közölte Takáts Péter biztosítási szakjogász, az ELTE oktatója. Ugyancsak nem segít az sem, hogy Magyarországon nagyon nagy a konkurenciatudat: "mint a Titanicban, amikor nem felsegítik a fuldoklót a csónakba, hanem inkább lelökik onnan".

Pár éve megjelent egy pályázat, melynek lényege az lett volna, hogy a cégek közösen fejlesztenek - akár egy gyárat, akár egy műhelyet, bármit -, ám nem lett belőle semmi - jelentette ki Essősy Zsombor. Mégpedig azért nem, mert mindenki csak saját magára gondolt, olyan feltételeket akart ráerőszakolni a másikra, amellyel az biztosan nem jár jól - jellemezte a hazai helyzetet a szakember. A pályázatot azóta a sikertelenség miatt "levették", jelenleg hasonló céllal klasztereknek írtak ki pályázatot, ami Essősy szerint "bár járhatóbb út, de ugyanúgy nehézkes".

A pályázatokra ugyanakkor mindhárom szakember szerint szükség van, mert a jelenlegi válságban még inkább visszaüthet a magyar cégekre jellemző forráshiány. Ezzel kapcsolatban Takáts Péter elmondta, hogy bár a 90-es években is voltak a kiscégeket támogató törekvések, szervezetek, a korrupciónak köszönhetően eltűntek ezek a pénzek. Szerinte nem nonprofit szervezeteknek kellene a pénzt kezelniük, hiszen a "karitatív pénzdobálás nem működik", hanem a bankoknak, hogy "az is jól járjon, aki a pénzt adja és az is, aki kapja". A jelenlegi helyzetben azonban gondot okoz a pénzintézetek túlzott óvatossága, aminek köszönhetően a szakember szerint túl nehézkes a hitelfelvétel.