Ugyanebben az időszakban a nemzetközi módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 4,6 százalék volt az előző időszakban mért 4,4 százalék után és az előző év azonos időszakában mért 4,0 százalék után. Az NFSZ nyilvántartásában 233 ezer regisztrált álláskereső szerepelt ugyanebben az időszakban, ami az előző év azonos időszakához képest 4,4 százalékos csökkenést mutat, a megelőző hónaphoz viszonyítva pedig 3,5 százalékkal nőtt. A bejelentett betöltetlen álláshelyek száma a fenti időszak végén 70 ezer volt az előző hónap végén nyilvántartott 79 ezer után.

A foglalkoztatási ráta továbbra is historikusan magas, a legutolsó negyedévben a 15-64 éves népesség 15,0 százaléka dolgozott a megelőző negyedév 74,7 százalékos, illetve az előző év azonos időszakában mért 74,6 százalékos szinttel összevetve.

A decemberi átlagbér emelkedés eközben 16,4 százalék volt éves alapon a hazai munkaerőpiacon, ami továbbra is az inflációs környezetre való reagálást és a feszes munkaerőpiacot jelzi – a decemberi minimálbéremelés hatásán túl - és egyben 10,3 százalékos reálbérnövekedést eredményezett a hónapban. Az alapvető piaci tendenciákat némileg jobban megragadó és a monetáris politika számára is pontosabb iránymutatást jelentő versenyszférai béremelkedés 15,6 százalék volt a megelőző hónap 13,3 százalékos mértéke után.

Kilátások

A következő hónapokban a munkanélküliség továbbra is a 4 százalékos szint körül ingadozhat, ami a munkaerőpiacilag aktívak között közel teljes foglalkoztatást jelent, azonban ha tartósabban 4,5 százalék fölé kerül az állástalanok aránya az jelezheti a munkaerőpiaci feszesség és a konjunktúra lanyhulását. Összességében továbbra is igaz, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, aminek egyik oka, hogy a két évvel ezelőtti helyreállási problémákból kiindulva a jelenlegi alacsonyabb keresleti szint mellett is igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők, ami egyben azt is jelzi, hogy a piaci szereplők is egy átmeneti gazdasági visszaesésre számítanak. Ezzel párhuzamosan a béremelkedés mértéke az idei évben kevéssel 10 százalék felett lehet – némi felfelé mutató kockázat mellett -, amit támogatnak a decembertől 15 és 10 százalékkal emelkedett bérminimumok.