Nem tart örökké a jó klíma
Adam Slater, az Intrinseca Research európai feltörekvő piaci gazdaságelemző központ igazgatója az MTI-nek a kamatdöntés után azt mondta: a ház előrejelzése szerint jó eséllyel nem zárult le végleg az MNB kamatemelési sorozata, mivel a gazdaságban meglévő alapszintű inflációs nyomás változatlanul erős. Slater szerint a hétfői döntés fő eleme a forint "igen meredek" erősödése az elmúlt időszakban, kérdéses azonban, hogy ez meddig tartható. Az elemző szerint a forintnak innen már "igen korlátozott" erősödési mozgástere van; 255 forintos euróárfolyam "már nagyon erős lenne". Slater szerint az elmúlt hetek nagyon kedvező globális befektetői hangulata az egész térséget húzta magával, de ez "nyilván nem tart örökké", emellett egy esetleges hitelminősítői osztályzatrontás is a forintot terhelő kockázati tényezők között van.
Különbség a minősítők között
A piac ezt elsősorban a Moody's Investors Service-től várja. A Moody's listáján a szuverén magyar adóskockázati besorolás elsőrendű "A1" - más hitelminősítők metodikájában ez "A plusz"-nak felel meg -, ami három fokozattal jobb a Fitch Ratings és a Standard & Poor's által egyaránt érvényben tartott "BBB plusz"-nál. A Moody's a másik két céghez hasonlóan leminősítést valószínűsítő negatív kilátással tartja nyilván a magyar osztályzatot, erre azonban nemrégiben külön leminősítési vizsgálatot is bejelentett; ez a negatív kilátásnál eggyel erősebb jelzés a valószínű osztályzatrontásra. Ha azonban ez be is következnék, a magyar adósosztályzat nagy eséllyel továbbra is az elsőrendű "A" sávban maradna a Moody's listáján, mivel - főleg EU-tag - szuverén adósok esetében, ha nincs heveny külső fizetési válság, elenyészően ritka az egyszerre három osztattal való leminősítés. A Moody's-nak ennyivel kellene rontania a magyar besorolást ahhoz, hogy az nála is a már csak megszorításokkal befektetőinek tekintett "Baa" sávba kerüljön át, amely megfelel a "BBB" sávnak a többiek módszertanában.
Jövő év első fele
Slater - arra a kérdésre, hogy milyen szinten várja a magyar pénzügypolitikai szigorító ciklus tetőzését - azt mondta: cége még két, egyenként negyed százalékpontos emelést vár, vagyis 8,5 százalékra jósolja a legmagasabb kamatszintet. Az idén azonban már nem lesz emelés; a következő szigorítás valamikor a jövő év első felében várható, tette hozzá. Olivier Desbarres, a Crédit Suisse befektetési csoport londoni részlegének feltörekvő piaci stratégiáért felelős alelnöke a hétfői döntés után az MTI-nek azt mondta: a Monetáris Tanácsban most "a galamboké az előny", és az MNB alapkamata ezután "belátható ideig" 8,00 százalékon marad, hacsak nem lesz valamilyen drámai változás az alapszintű makrodinamikában, például a maginflációban vagy a forintárfolyamban.
Marad a mozgástér
Desbarres szerint az MNB - azzal, hogy 2008-ra is a cél fölé jósolja az inflációt - saját magának hagy mozgásteret az esetleges későbbi kamatemelésekhez, de ez "nem a legközelebbi jövőre szól". Arra a kérdésre, hogy milyen időtávot ért "belátható időn", a Crédit Suisse vezető londoni elemzője azt mondta: mivel Járai Zsigmond MNB-elnök márciusban távozik, és utódja jó eséllyel "galamb" lesz, így a szigorítási szünet átnyúlhat akár 2007 második negyedébe is. A londoni elemzői közösség várakozása már a múlt héten a magyarországi jegybanki kamat hétfői szinten tartásának valószínűsítése felé mozdult el, elsősorban a forint ereje és Járai Zsigmond egy nyilatkozata miatt.
Az MTI által múlt pénteken kérdezett, illetve előrejelzéseikben szemlézett nagy londoni befektetési házak zöme legalább feles, sőt ennél nagyobb eséllyel várta, hogy az MNB Monetáris Tanácsa ezúttal nem mozdul. E véleményeltolódásban az elemzők elmondása szerint szerepe volt Járai Zsigmond azon előző napi nyilatkozatának, miszerint jóllehet a Monetáris Tanács továbbra is figyeli az inflációt, "nem a kamatemelés az egyetlen lehetőség".
