Zsiday Viktor kiindulópontja, hogy egy gazdaságot normális esetben nem érdemes önmagában vizsgálni, mert annak teljesítményét meghatározóan befolyásolja a társadalmi környezet. Erre jó példa Etiópia első mezőgazdaságfejlesztési története, ami jelentős sikert hozott a magyar Hofherr traktoroknak, amit sokan egyszerűen "Hoffer traktornak" hívnak. Az akkor már rég elavult magyar traktorokat azért vette meg Etiópia, mert kezelésük rém egyszerű volt, így könnyen rá lehetett ültetni a tanulatlan falusiakat. A motor elindítása után már csak a tengelykapcsolót kellett egy mozdulattal előre lökni és utána annyi volt az összfeladat, hogy erősen kapaszkodni a kormányba. A Hoffer az ember lelkét is kirázta és veszettül hangos volt.

Zsiday Viktor gondolatát a szakma úgy is nevezi, hogy képes-e egy ország megvalósítani a szerves kultúrafejlődést. Ez a fogalom három nagy halmazból áll. Gazdasági, szellemi, társadalmi érintkezési kapcsolatok kultúrája. Magyarország esetében két történelmi pillanat volt, amikor sikerült elérnünk egy szerves kultúrafejlődést. Mátyás király idejében és a Reformkorban.

Zsiday Viktor elemzése azt mutatja, hogy a magyar rendszerváltó elitnek, a rengeteg ígéret ellenére egyáltalán nem sikerült valóra váltania a szerves kultúrafejlődést, ellenben a románoknak igen.

Románia kifejezetten elmaradott ország volt hozzánk képest a második világháborúig, viszont jól látszik, hogy a háborúban mi sokkal rosszabbul jártunk, onnantól a korábbi 200-250 százalék helyett 150-200 százalékán voltunk az ő szintjüknek, ami még mindig óriási előnyt jelentett. Azután a 90-es évek végén, 2000-es évek elején valami megváltozott Romániában (EU-csatlakozás), és felzárkóztak hozzánk, miközben mi is visszazárkóztunk korábbi helyünkre az európai periférián, a fejlett országok 70-80 százalékára.