A kormány úgy véli, az új Munka törvénykönyv tervezet rugalmasabb munkaerőpiacot, olcsóbb foglalkoztatást és a vállalkozásoknak kevesebb adminisztrációt ígér. A kormányzati kommunikáció szerint a módosítások elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak fognak kedvezni, őket akarják előnybe hozni. A munkavállalók azonban nem lelkesek: hat, országos szakszervezeti szövetség alig egy hete elfogadhatatlannak tartotta a tervezetet, mert mint mondták, az teljes mértékben kiszolgáltatottá tenné a munkavállalókat.
Látványos haladás
Kompromisszumokkal haladnak a tárgyalások az új Munka törvénykönyvéről - nyilatkozta hétfő este az MTI-nek Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke. A vezető úgy értékelte, hogy az első tárgyaláson látványos haladást értek el a munkavállalói kereset és juttatás kérdéseiben. A múlt héten a kollektív jogok kerültek napirendre, ebben a témában sem távoliak az álláspontok.
Az első tárgyaláson elért eredmények közé sorolta a Liga elnöke, hogy egyetértés volt abban, hogy az új Munka törvénykönyve bevezetésének hatásaként a munkavállalók keresete nem csökkenhet, ezt nagyon fontos kiindulási pontnak véli. Nagy valószínűséggel megmaradnak a műszakpótlékok, a korábbi pótlékok, de ha mégsem, akkor a keresetcsökkenést kompenzálni kell - mondta Gaskó István. (Mindezek ellenére a kormány jövő évi intézkedései ismét az átlag alatt keresők pénztárcáját sarcolják, míg a jól keresők többet vihetnek haza 2012-ben.)
Kártérítés és munkaidő
Egyetértés volt abban is, hogy a munkavállalói kártérítés felelőssége nem lehet korlátok nélküli, ezért megállapodás körvonalazódik abban, hogy a törvény szerint legfeljebb 4 havi átlagkeresettel felelne a munkavállaló, ha gondatlanságból kárt okoz a munkáltatónak, a kollektív szerződésben pedig ezt 8 havi átlagkeresetben is szabályozhatják.
Sikerült elérni, hogy a túlóra kérdéskörében a javaslat visszament a törvény esetében évi 250 órára a tervezett 300-ról, illetve a kollektív szerződésben megmarad a 300 túlóra megállapodási szint a tervezett 400 helyett - jelezte a Liga elnöke.
Egyezség jött létre a személyiségi jogok kérdésében is, nem lehet a munkavállalót minden területen megfigyelni, csak a munkavégzéssel kapcsolatos dolgok esetében, például a szociális helyiségekben nem lehet kamerát kihelyezni, adatokat gyűjteni - ismertette Gaskó István.
Nagyon fontos, hogy a munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetése esetében nem a munkavállalóé a bizonyítási teher, mint ahogyan azt az eredeti tervezet tartalmazta, hanem változatlanul a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a rendes felmondásban szereplő indoklás valós - mutatott rá a Liga elnöke. A jövőben is egy munkahelyen egy kollektív szerződést lehet majd kötni, mind eddig, és marad a szabadság eddigi rendszere is - idézte Gaskó István. (Az egyeztetésekre szükség van, hiszen a munkatörvénykönyv-tervezet több pontját is Alkotmányellenesnek tartja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a közpénzek elköltésének átláthatóságát vizsgáló K-Monitor Közhasznú Egyesület.)
A lakosságnak még vannak kétségei
Azok körében, akik már értesültek a Munka Törvénykönyvének változtatásáról, csupán 6 százalék, mondta, hogy alapvetően munkavállaló-barát intézkedéseket tartalmaz - derül ki a Policy Agenda és az Ipsos közös közvélemény-kutatásából. 43 százalékuk munkáltató-barátnak tartja a változásokat. Nincsenek sokan, 15 százalék, akik szerint mindkét jelzővel illethető a most készülő törvény, míg 24 százalékuk egyik jellemzőt sem tartja helyesnek.
A kormány eddigi politikáját inkább úgy jellemezték a válaszadók, hogy az nem javított a munkavállalók helyzetén. Ugyanis csupán 17 százalék mondta azt, hogy javult az Orbán-kormány intézkedéseinek köszönhetően a munkavállalók helyzete, 37 százalék szerint romlott, míg 40 százalékuk szerint nem változott. Érdekes, hogy amennyiben csak azokat a válaszadókat nézzük meg, akik jelenleg is dolgoznak, akkor ott kedvezőtlenebb a kormány eddigi politikájának megítélése. Az ő válaszaik alapján ugyanis csupán 12 százalékuk mondta, hogy javult a munkavállalók helyzete, ugyanakkor 47 százalékuk szerint romlott. 38 százalék volt, aki szerint nem változott a helyzetük az elmúlt bő egy évben.
